A döntéseink és az egészségünk
A döntéseink és az egészségünk
SOK embernek igazi erőfeszítésébe telik helyesen táplálkozni és karbantartani az egészségét. Napjaink feszültséggel teli világában kényelmesebbnek tűnik, hogy lelki vigasz gyanánt készen vásárolt nyalánkságokkal tömjük magunkat, mint hogy frissen elkészített ételekkel táplálkozzunk, és könnyebb a szabadidőnkben lehuppanni a televízió vagy a számítógép elé, mint testmozgást végezni. Ám azzal, hogy a könnyebb utat választja, büntetésül egyre több felnőtt és gyermek számolhat súlyos egészségi gondokkal.
Az Asiaweek című folyóirat kifejti, hogy Ázsiában „a kalóriadús ételek és az ülő életmód miatt járványos méreteket öltött a cukorbetegség”. Aggasztó módon a rendellenesség a társadalomnak egyre fiatalabb tagjait támadja meg. Kanadában „a kutatások eredményei azt mutatják, hogy csupán minden hetedik tizenhárom éven aluli gyermek eszik elegendő zöldséget és gyümölcsöt, [valamint] alig több mint a felük játszik akkora hévvel, hogy megizzadjon” — írja a The Globe and Mail. Ennek az életmódnak köszönhetően a fiatalok „jó úton haladnak afelé, hogy mire betöltik a 30-at, szívbetegségben szenvedjenek” — fejti ki a beszámoló.
Az alvásszakértők is aggódnak. Rámutatnak, hogy egy felnőttnek minden éjszaka körülbelül 8 óra alvásra van szüksége, a fiataloknak pedig talán még ennél is többre. Milyen igaz! A Chicagói Egyetemen egy egészséges fiatal férfiak bevonásával végzett vizsgálat feltárta, hogy azokon, akik hat egymást követő éjszakán csak négy órát aludtak, olyan tünetek kezdtek mutatkozni, melyekkel nyugdíjasok szoktak küszködni. Bár sok ember az alvási időből vesz el értékes órákat, és azt a munkahelyén, az iskolában vagy valamilyen szórakozással tölti, mégsem tud többet véghezvinni, sőt éppen ellenkezőleg. „Óriási különbség van aközött, hogy az ember csupán átvészeli a napot, és aközött, hogy éber és kreatív, s nem alszik el a volán mögött az autópályán” — jelenti ki James Maas, a New York állambeli Cornell Egyetem egyik alváskutatója.
Persze a jóllétünkhöz más dolgok is hozzájárulnak. Például a derűlátó szemléletmód is jótékony hatással lehet az egészségünkre. Ha pedig az embernek valódi céljai vannak az életben, az arra ösztönözheti, hogy az egészségét is szem előtt tartsa, amikor döntéseket hoz.