Ondol — Egyedülálló fűtésrendszer

AZ ÉBREDJETEK! KOREAI KÖZTÁRSASÁGI ÍRÓJÁTÓL

A KOREAI hideg téltől vacogva térünk be a lakásba a kedves házigazda invitálására. A szoba kellemes hőmérséklete felmelegíti átfagyott tagjainkat, bár semmiféle fűtőberendezést vagy radiátort nem lehet látni. Miután a bejáratnál levettük a cipőnket, a padlóra lépünk. És lám, a padló meleg! A földön ülve kezünket a meleg padlóra tesszük, és érezzük, ahogy átfagyott ujjaink lassan felengednek.

Koreában megszokott, hogy szinte minden lakásban ilyenfajta padlófűtés van. Ezt ondolnak hívják. Hogyan működik ez az egyedülálló fűtésrendszer? És milyen hatással van ez a koreaiak mindennapi életére? Mielőtt válaszolnánk ezekre a kérdésekre, nézzük meg, honnan ered a hagyományos ondol.

A padlófűtés története

A padlófűtés története visszanyúlik egészen arra az időre, mielőtt Jézus Krisztus a földre jött. A régészeti leletek és a történelmi feljegyzések szerint az ókori rómaiak lehettek az elsők, akik padlófűtést használtak. * Az i. sz. negyedik vagy ötödik századra a padlófűtés az egész Koreai-félszigeten elterjedt, és az ondol nevet kapta. Ez a név kínai írásjegyekből származik, és azt jelenti: ’meleg üregek’. Egy kínai történelmi feljegyzés említést tesz az ondolról, ezt írva: „Az emberek télen úgy melegedtek meg [Koreában], hogy hosszú alagutakat vájtak, és tűzzel töltötték meg azokat” (Books of Old Tang).

Hogyan működött a hagyományos ondol?

Hagyományosan az ondol hőforrása egy tűzhely volt. Ezt a konyhában vagy a lakószoba külső falán helyezték el. Egy olyan konyha körül, amelyben két vagy három tűzhely volt, ugyanannyi szobát lehetett elhelyezni, melyeket ezzel a módszerrel fűtöttek. Egy régi koreai konyhában a tűzhelyen egy vagy két nagy vasüstöt is  láthatunk. Vagyis ugyanazzal a tűzzel fűtötték a konyha melletti szobát, mint amin a rizst vagy a levest főzték. Hatékony módszer, nem igaz?

Általában a konyhát körülbelül egy méterrel lejjebb építették, mint az onnan fűtött szobát. A szintkülönbség megkönnyítette, hogy a füst és a forró levegő a magasabban fekvő szoba padlója alatt áramoljon. Füst a padló alatt? Igen, ugyanis ez az ondol titka.

A vízszintes vezetékek, vagyis járatok, amelyeken keresztül a meleg és a füst áramlik, a szoba padlója alatt futnak, összekötve a tűzhelyet a kéménnyel. A tűzből származó forró levegő végigáramlott a vezetékeken, és felmelegítette  a kő- és agyagpadlót. Ám ez nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek első hallásra tűnik. Két egymással ellentétes feltételnek kellett teljesülnie. Hogy a fűtőanyag jól égjen, a füstnek gyorsan végig kellett érnie a vezetékeken és akadálytalanul távoznia a kéményen át. Ehhez a legmegfelelőbbek a rövid és egyenes vezetékek voltak. Ahhoz viszont, hogy a tűzből származó hő felmelegítse a padlót, az volt a legjobb, ha a forró levegő és füst minél tovább a vezetékekben marad. Ehhez a vezetékeket úgy kellett elkészíteni, hogy a padló egész felülete alatt fussanak, és ezáltal a forró levegő ne tudjon gyorsan eltávozni a kéményen keresztül. Ha a két véglet között sikerült megtalálni a megfelelő középutat, akkor a csupán egy-két órán át égő tűzzel egész éjjel melegen lehetett tartani a szobát.

Azt mondják, volt egyszer egy több száz éves ondol szoba, amelynek rendkívüli volt a hőhatásfoka. A szoba vezetékrendszere úgy volt megtervezve, hogy egyetlen felfűtéssel a padló 45 napig forró maradt! A meleget feltehetően 100 napig is érezni lehetett. Sajnos ez a szoba elpusztult a koreai háború alatt, az 1950-es évek elején. Mérnökök 1982-ben helyreállították, így ma a turisták megtekinthetik ezt az ondol szobát. A jelenlegi hőhatásfoka azonban már messze nem olyan jó, mint az eredetié. De még így is, tavasszal és ősszel 10 napig, télen pedig három napig marad meleg a padló egyetlen felfűtéssel, még akkor is, ha a hőmérséklet mínusz 10 fok alá süllyed.

Az ondol fűtésrendszerének egy másik titka maga a padlószerkezet. Mielőtt a padlót lerakták, elkészítették a vezetékeket a forró levegő áramoltatására. A vezetékeket ezután lapos, 5-8 centiméter vékony kövekkel borították. Mivel a tűzhely közelében a padló egyébként is melegebb, ezért ott vastagabb kövekkel borították a csöveket, hogy kisebb legyen a hőveszteség. Ezután sárga agyaggal borították be a kövek tetejét, majd lesimították a padlót. Végül több réteg olajpapírt ragasztottak rá.

A hagyományos ondol módszerrel fűtött szobák padlója hamarabb kihűlt a szoba túlsó végén. Ezért az idősebbeket, például a nagyszülőket vagy a szülőket, valamint a vendégeket a melegebb oldalon ültették le. Ez a tisztelet jele volt.

A Koreai-félsziget északi és déli részein található hagyományos ondol szobák némileg eltértek egymástól. Északon az ondol fűtésű szoba és a konyha között nem volt válaszfal. Így a szobát nemcsak a padlóból, hanem magából a tűzhelyből származó hő is melegen tartotta. A déli területeken viszont fal választotta el a konyhát a szobától, és így a füst nem zavarta a szobában ülőket.

A koreaiak eredetileg fával tüzeltek az ilyen típusú tűzhelyben. Mielőtt befűtötték az ondolt, a tűzhely mellett halomba rakták a száraz tűzifát. A begyújtáshoz papírt és szalmát, tüzelőanyagként pedig faszenet is használtak. A XX. században azonban már a szénbrikettet kezdték használni. Természetesen létfontosságú az ondol szoba megfelelő karbantartása. Ha repedések  keletkeznek a vezetéken, a szén-monoxid a padlón keresztül a szobába szivároghat, ami végzetes lehet.

A mai ondol

Ma már alig látni a koreai otthonokban a hagyományos ondol fűtést. A modern házakban, még a sokemeletes épületek ondol lakásaiban is, az ondol újabb változatát, a sugárzó, meleg vizes padlófűtést használják, amelyben a forró levegő helyett meleg víz melegíti fel a padlót. Érdekes módon ezt a módszert nem a koreaiak fejlesztették ki.

Az 1900-as évek elején, amikor a híres amerikai építész, Frank Lloyd Wright hotelt épített Japánban, egyszer meghívást kapott egy előkelő japán férfi otthonába. Wright talált ott egy szobát, amely különbözött a szokványos japán szobáktól. A padlót sárga papír borította, és meleg volt. Ez egy koreai ondol szoba volt! Ez a japán úr Koreában megismerte az ondolt, és annyira megtetszett neki, hogy amikor visszatért Japánba, készíttetett a házában egy ondol szobát. Wright így fejezte ki, mit is jelent az ondol: „A lentről jövő melegség leírhatatlanul kellemes érzése.” Ott és akkor úgy döntött, hogy az ondol az ideális fűtésrendszer, így elkezdte azt beépíteni az épületeibe. Wright feltalálta a padlófűtést, amelyben a hőhordozó nem a vezetékekben áramló forró levegő, hanem a csövekben keringő forró víz.

A padlófűtés jól beleillett a koreaiak akkori életvitelébe. Így amikor bevezették ezt az egyszerűsített fűtésrendszert, gyorsan népszerűvé vált. Ma is szinte minden koreai otthonban ezt használják.

Élet az ondol mellett

Az ondol sokban befolyásolja a koreaiak életmódját. Mivel a padló sokkal melegebb, mint a szoba levegője, az emberek szívesebben ülnek a meleg padlón, mint a hidegebb székeken. Így hát a koreaiak mindent a padlón csinálnak: ott ülnek, esznek, beszélgetnek a barátaikkal, és ott is alszanak. Hogy még melegebben tartsák a padlót, néha letakarják egy ibulnak nevezett vastag paplannal. Amikor a család bejön kintről, átfagyott lábukat beteszik a takaró alá, és együtt élvezik a kellemes meleget — ez közelebb hozza őket egymáshoz.

Persze ma már a koreai életmód is egyre inkább elnyugatiasodik, így a fiatalabb nemzedék már sokszor szívesebben ül székre egy asztal körül, és szívesebben alszik ágyban. De a legtöbben még mindig a meleg vizes fűtésrendszer kellemes ondol padlóját választják. Ha egyszer Koreába látogatsz, biztosan megnyeri a tetszésedet ez az egyedülálló fűtésrendszer, az ondol.

[Lábjegyzet]

[Ábra/képek a 23. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A vezetékrendszer felülnézetből

1 Tűzhely

2 Vízszintes vezetékek

3 Kémény

→ → 2 → →

→ → 2 → →

→ → 2 → →

● 1 → → 2 → → ● 3

→ → 2 → →

→ → 2 → →

→ → 2 → →

[Képek]

A tűzhelyet használták a főzésre is, és a hozzá kapcsolódó szoba fűtésére is

Az „ondol” hatékony működéséhez jó kémény-vezeték rendszerre volt szükség

[Forrásjelzés]

Helyszín: Korean Folk Village

[Kép a 24–25. oldalon]

Az „ondol” szoba legmelegebb részeit az idősebbeknek tartották fenn

[Forrásjelzés]

Helyszín: Korean Folk Village