Figyeljük a világot

Esőerdők

Indiában köztudottan csak a délen fekvő Kerala államban léteztek esőerdők. Nemrégen azonban Szamjadíp Data környezetvédő 500 négyzetkilométer kiterjedésű esőerdő borította területet fedezett fel, mely az északkeleti Asszám és Arunácsal Prades államok között húzódik, írja a Down to Earth című újdelhi folyóirat. Az erdő igen gazdag vadvilágot tart fenn: „32 emlős- és 260 madárfaj él itt, például ritka elefántfajok, tigrisek, a ködfoltos párduc, a bengáliai tobzoska, az ajakos medve, a szambárszarvas, hulkok, egy különleges fácánfaj [Lophura leucomelana], homoraik és fehérszárnyú erdei récék.” A Down to Earth még azt is elmondja, hogy az erdő növényei iránti nemzetközi kereslet miatt sok esőerdő veszélyben van. Néhány természetbúvár attól tart, hogy ha ezek a növények teljesen megfogyatkoznak az erdő teljes kizsákmányolása miatt, akkor az esőerdőket nem lehet többé fenntartani, hanem egyszerűen át kell alakítani őket mezőgazdasági használatra.

A tigris üvöltése

Miért van az, hogy a tigris üvöltése láthatólag nemcsak más állatokat bénít meg, hanem még az embereket is? Az észak-karolinai (Egyesült Államok) Állatkommunikációs Kutatóintézet tudósai „megállapították, hogy a tigris mély »infrahangot« bocsát ki, vagyis olyan mély hangon morog, hogy azt az emberek már nem képesek meghallani” — írja a londoni The Sunday Telegraph. Az emberek csak a 20 hertznél magasabb frekvenciájú hangokat hallják meg, ám a tigris „a 18 hertzes és az ennél mélyebb infrahangokat keveri azzal az üvöltéssel, amelyet hallunk. Az intézmény elnöke, Elizabeth von Muggenthaler szerint az emberek valójában érzik a tigrisüvöltést, és ez az érzet pillanatnyi bénulást idéz elő” — tudósít az újság. Még azok a tigrisidomárok is átélik ezt a jelenséget, akik már hosszú ideje foglalkoznak ezekkel az állatokkal.

Húspuhítás robbantással

A szakácsok vagy a szokásos módon, húsklopfolóval puhítják meg a rágós húst, vagy úgy, hogy egy puhító port adnak hozzá, amelyben húslágyító enzimek vannak. Marylandi (Egyesült Államok) kutatók azonban olyan kísérleteket folytattak, amelyek során erőteljes lökéshullámokkal puhítják meg a húst, szól a New Scientist folyóirat beszámolója. A kutatók egy vízzel feltöltött műanyag szemetes aljára helyezett acéllapra teszik a húst, majd a szemetesben akkora robbantást végeznek, mint amekkorát egy negyedrúdnyi dinamit okozna. „A víz továbbítja a lökéshullámot a húsba — írja a beszámoló —, de sajnos a szemetes apró darabokra robban.” Amellett, hogy a folyamat során megpuhul a hús, az olyan baktériumok is elpusztulnak, mint az ételmérgezést okozó E. coli. Az Amerikai Húsintézet egyik munkatársa, Randy Huffman azonban ezt mondja: „Az jelent majd igazi nehézséget, hogy ezt a módszert a valós életben is használjuk.”

„Tengeri” betegségek

„A hajókban lévő ballasztvíz az egész világon betegséget terjeszt, veszélyeztetve ezzel az embereket, az állatokat és a növényvilágot” — írja a londoni The Daily Telegraph. A hajók a stabilitás biztosítására használják a ballasztvizet, majd a tengerbe vagy a kikötők vizébe öntik. Az Egyesült Államokban a marylandi Smithsonian Környezetvédelmi Kutatóközpontban dolgozó kutatók felfedezték, hogy az óceánjárók ballasztvizében nagyon sok baktérium és vírus található. A Chesapeake-öbölben 15 ott állomásozó hajót vizsgáltak meg, s mindegyik hajó ballasztplanktonja olyan baktériumot tartalmazott, amely kolerát okoz. Általában egyliternyi ballasztvíz körülbelül 830 millió baktériumot és 7400 millió vírust tartalmazott — más élőlények számának hat-nyolcszorosát.

Játéközön

„Egy új kutatás feltárta, hogy a gyermekek elvesztik azon képességüket, hogy szépen játsszanak, mivel túl sok játékot adnak nekik” — tudósít a londoni The Sunday Times. Ezt a kutatást részben az amiatti aggodalom indította el Nagy-Britanniában, hogy „a gyermekkort tartósan megváltoztatja az a helyzet, hogy a szülők engedik, hogy a gyermekeik inkább játékokkal, számítógépekkel és a televízióval töltsék az idejüket, mint velük”. Kathy Sylva, az Oxfordi Egyetem egyik professzor asszonya, miután 3000 három- és ötéves kor közötti gyermeket tanulmányozott, ezt a következtetést vonta le: „Ha nagyon sok játék veszi körül a gyermekeket, akkor úgy tűnik, elterelődik a figyelmük, és ha ez történik, akkor vagy nem tanulnak, vagy nem játszanak szépen.”

Munkahelyi depresszió

„A munkahelyen . . . a szorongás, a kiégettség és a depresszió terjedése megfékezhetetlen” — írja a  londoni The Guardian. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint Nagy-Britanniában minden 10 alkalmazott közül 3 lelki problémákat él át, az Egyesült Államokban pedig állítólag minden tizedik dolgozó szenved klinikai depresszióban. Németországban a nyugdíjkorhatár alatt nyugdíjba vonulók közel 7 százaléka a depresszió miatt teszi ezt meg. Finnországban a munkaerőnek több mint a fele szenved a stresszel összefüggésbe hozható tünetektől. Lengyelországban amiatt szoronganak az emberek, hogy 1999-ben 50 százalékkal megemelkedett a munkanélküliek száma, s emellett az öngyilkosságok száma is megnövekedett. A beszámoló előrejelzése szerint, mivel állandóan új technológiákra és igazgatási módszerekre kell áttérni a munkahelyen, drámai módon megnő a depressziós esetek száma. A beszámoló arra figyelmeztet, hogy „2020-ra a munkaidő-veszteség elsődleges oka nem a közúti balesetek, az AIDS és az erőszak lesz, hanem a stressz és a mentális zavarok”.

Felszökött a bűnözés ára

„Angliában és Walesben a bűnözés 60 milliárd fontba [24 billió forintba] kerül évente a társadalomnak” — számol be a londoni The Independent. Ez a számadat, mely a belügyminisztérium szerint óvatos becslésnek számít, a nemzet bruttó hazai termékének a 6,7 százalékát teszi ki. A gyilkosságok és a gondatlanságból elkövetett emberölések messze a legköltségesebb bűncselekmények, melyek mindegyike az országnak átlagosan 1 millió fontjába (400 millió forintba) kerül, míg más, súlyos, erőszakos bűncselekmények egyenként átlagosan 19 000 fontba (7,6 millió forintba) kerülnek. A csalások és hamisítások az összköltség közel egynegyedét teszik ki. Ezek a számadatok nem tartalmazzák „azt a pénzösszeget, amelyet az emberek a félelem miatt adnak ki, amely az áldozat családtagjaira nehezedik, azt sem tartalmazzák, hogy mennyit költ a kormány a bűnözés megelőzésére . . . , sőt még a biztosítás költségeit sem” — fűzi hozzá az újság.

Munkára fogják a gyomokat

Kelet-afrikai növénytermesztők a növényvédő szerek helyett gyomokat használnak a kukoricatermés javítására, írja a New Scientist folyóirat. A kelet-afrikai kukoricatermesztők két veszélyes kártevővel állnak szemben. Egyikük az afrikai boszorkánygyom nevű parazitanövény, mely évente 10 milliárd dolláros kárt okoz a kukoricatermésben. Ziadin Khan kenyai kutató felfedezte, hogy nem nő afrikai boszorkánygyom, ha a kukoricasorok közé koldusgyomot ültetnek. A másik kártevő egy rovarnak (Chilo suppressalis) a lárvája, mely a legtöbb évben a kukoricatermés egyharmadát felfalja. Khan azonban felfedezte, hogy ezek a rovarok jobban szeretnek egy helyi gyomot, mégpedig az elefántfüvet. Azáltal, hogy a földművesek a szántóföldjükre ezt a gyomot ültetik, elvonják a rovarok figyelmét a kukoricáról. Ez a fű egy ragadós anyagot termel, mely tőrbe ejti, és megöli a lárvákat. „Jobb, és sokkal olcsóbb is, mint a növényvédő szerek — mondja Khan. — Ez a növény 60-70 százalékkal megnövelte a mezőgazdasági terméshozamot ezen a vidéken.”

Csaló régész

Japán egyik legismertebb régészéről, akit a látszólag elképesztő felfedezések miatt „ásómesternek” neveztek el, olyan felvétel készült, melyen az látszik, hogy csalást követ el. A Mainicsi-sinbun című újság által felállított videokamera tetten érte a régészt, amint kőből való tárgyi leleteket ásott el egy régészeti helyszínen, mielőtt megérkezett volna az ásatást végző csapat. Mivel a régész nem tudta letagadni a tényeket, bevallotta, hogy a saját gyűjteményéből ásott el tárgyakat. Most 30 éves munkájának az összes eredményét felülvizsgálják. A könyvkiadók emiatt várhatóan át fogják dolgozni a régészeti forrásműveket és iskolai tankönyveket.

Vigyázzunk a gyerekekre!

Az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) által 26 országban készített tanulmány szerint a világ leggazdagabb országaiban a gyermekek elhalálozásának a legfőbb oka a balesetek. „A tanulmányban szereplő országokban az 1 és 14 éves kor közötti gyermekek elhalálozásának majdnem a 40 százaléka a sérülések miatt következik be” — mintegy 20 000 ilyen végzetes baleset történik évente, írja a japán Mainichi Daily News. A gyermekkorban történő sérülések valószínűségének a növekedéséhez a következők járulnak hozzá: a szegénység, a nagy családok, az, hogy az egyszülős családokban egyedül nevelik a szülők a gyermekeket, valamint hogy a szülők valamilyen függőség hatása alatt bántalmazzák a gyermekeket. Az UNICEF arra ösztönzi az embereket, hogy figyeljenek oda a „bizonyíthatóan jól bevált életmentő dolgokra: a bukósisak használatára, a sűrűn lakott területeken bevezetett sebességkorlátozásokra, az autóba szerelhető biztonsági gyermekülésekre, a biztonsági öv használatára, a gyermekek elől biztonságosan zárható orvosságosüvegekre, a lakásokba szerelt füstjelzőkre és a játszótéri biztonságra”.