Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Olvasóink írják

Olvasóink írják

Olvasóink írják

Soványság Nagy érdeklődéssel olvastam a „Fiatalok kérdezik: Miért vagyok ilyen sovány?” (2000. szeptember 22.) című cikket. Harminckét éves nő vagyok. Mindig nagyon sovány voltam, és rettenetesen szégyelltem a külsőmet. Egész életemben a gúnyolódás céltáblája voltam, gyufaszálnak és pipaszárlábúnak csúfoltak. Ettől gyakran depressziós lettem. Tetszett, amikor azt írtátok, hogy keressünk olyan személyeket, akik értékelik belső tulajdonságainkat. A keresztényeknek nem szabad lenézniük másokat a fizikai sajátosságaik miatt.

W. L., Egyesült Államok

Génsebészet Tegnap este elolvastam a „Tökéletes emberiség a tudomány laboratóriumából?” (2000. szeptember 22.) című cikksorozatot. Elvittem a munkahelyemre is, és ezáltal egy nagyon jó beszélgetésre nyílt lehetőségem a főnökömmel, aki orvos. Az illusztrációk valóban gondolkodásra serkentették az orvost, és értékelésre késztették. Köszönöm, hogy időt és erőfeszítést nem sajnálva készítettétek el az illusztrációkat. Látszik, hogy mindet jól átgondoltátok.

N. M., Egyesült Államok

Köszönöm, hogy mindenki számára érthetően magyaráztátok el ezt az igencsak bonyolult témát. Amikor a tudósok eldöntik, hogy ki hozzon létre utódokat, és ki az, aki alkalmatlan erre, azon tűnődöm, hogy figyelembe vesznek-e olyan tulajdonságokat, mint a szeretet, könyörület és a szellemi dolgok iránti értékelés. A nagyobb intelligencia vagy a jobb egészség nem feltétlenül jelent jobb embert. Felmerült azonban bennem egy kérdés. Miért nevezitek a balkezességet rendellenességnek?

J. C., Egyesült Államok

A szóban forgó kijelentés idézet volt a „The Biotech Century” című könyvből. A „rendellenesség” szó idézőjelben állt, jelezve, hogy a szerző ironikusan használta. Ez a kijelentés rámutatott néhány olyan etikai kérdésre, mely a génsebészettel kapcsolatban felmerül. Fennáll például a veszélye annak, hogy az emberi genetikai kód megváltoztatásának a hatalmával néhányan önkényesen nemkívánatosnak fognak tekinteni olyan sajátosságokat, mint a bőrszín vagy a balkezesség. (A szerk.)

Bár nem annyira szeretem a tudományos témákat, a cikkek megérintették a szívemet. Az eugenikához hozzátartozik az, hogy tökéletlen emberek törekszenek tökéletességre. Ha valaha is sikerülne megvalósítaniuk a terveiket, akkor valószínűleg alacsonyabb rendűnek tekintenék a beteg, fogyatékos embereket. Nem lennének többé együttérzéssel irántuk. Ezzel ellentétben Isten megígéri, hogy a Millennium alatt tökéletessé teszi az embereket (Jelenések 20:4, 5). De ezt anélkül fogja megtenni, hogy megnyirbálná a szabad akaratunkat.

O. S., Japán

A világegyetem Nagyon szépen köszönöm a „Véletlenül jött létre a világegyetem?” (2000. október 8.) című cikksorozatot. Elsőéves biológia szakos hallgató vagyok. A cikkeket olvasva olyan érzés fogott el, mintha egy tankönyvet tartanék a kezemben, azzal a különbséggel, hogy egy intelligens Teremtőről volt szó bennük, nem pedig az evolúciós elméletről. Mennyire felfrissítő volt olyan információt olvasni, mely megbízható és ésszerű módon beszél erről a témáról.

K. L., Egyesült Államok

Élettörténet Olekszij Davigyuk története, mely „Leghőbb vágyam az volt, hogy lojális maradjak” (2000. október 8.) címmel jelent meg, nagyon buzdítólag hatott rám. Olekszij arról beszélt, hogy valaki, akiben éveken át megbízott, elárulta szellemi testvéreit. Több évvel ezelőtt ugyanezt éltem át én is, amikor keresztény munkánk állami betiltás alatt volt. Két „vén” részleteket árult el a munkánkról a titkosrendőrségnek. Ez a letartóztatásunkhoz és a kihallgatásunkhoz vezetett. Ezek közül az úgynevezett testvérek közül az egyik már meghalt azóta. A másikat kiközösítették a gyülekezetből. Nemrégiben azonban visszafogadták. Mennyire hálás vagyok, hogy most keserű érzések nélkül tudom üdvözölni ezt a testvért! Erre csupán Jehova szelleme tud képessé tenni.

D. G., Németország