Figyeljük a világot

Csakugyan az ember legjobb barátja?

Veszélyes egy kisgyermeket kettesben hagyni egy kutyával, mivel megharaphatja a gyermeket. Erről számolt be Mexikóváros egyik napilapja, az El Universal. „A támadásokat majdnem minden esetben a gyermek intézi, a kutya csak védekezik” — írja a beszámoló. Az elmúlt öt év folyamán egy mexikói kórház 426 gyermeket kezelt, akiket kutya harapott meg. Ezeknek a gyermekeknek a 12 százalékában a harapás maradandó sérüléseket hagyott, vagy eltorzította valamelyik testrészüket. A tudósítás arra buzdítja a szülőket, hogy tanítsanak meg a gyermekeiknek néhány alapvető dolgot a kutyákkal kapcsolatban, úgymond szabályokat. Például a következőket: tartsák tiszteletben a kutya játékát, házát és az edényét; ne menjenek a kutya közelébe, amikor az eszik vagy alszik; ne húzzák meg a farkát, vagy ne próbáljanak meg lovagolni rajta.

Az öngyilkosság átka Japánban

Talán a gazdasági életben tapasztalható pangás okolható azért, hogy sok japán úgy érzi, „az országot a céltalanság jellemzi, mintha a sorsukra lennének bízva”. A The New York Times megjegyzi, hogy ez eredményezte azt a „rengeteg öngyilkosságot, mely egy egész évtizedet áthatott”. „Egy olyan társadalomban, ahol sokakat leginkább a szégyen motivál, a munkanélküliség, mely ez idáig nem tapasztalt szintet ért el, arra indította a férfiakat, hogy rendkívüli elkeseredettségükben egész álló nap az utcákat járják, csak hogy ne kelljen otthon lenniük, és úgy tehessenek, mintha jövedelmező állásuk lenne.” Az aggodalom és a szégyen miatt néhányan az öngyilkosságot latolgatják. „A remény tovatűnt — mondja dr. Szaito Jukio. — Az embereknek nincsenek álmaik a jövőjükkel kapcsolatban, és úgy érzik, minden hanyatlóban van körülöttük . . . Az öngyilkosság járványos méreteket öltött.” A vonat elé ugrás igen népszerűvé vált. Egy vasúttársaság úgy próbálta elhárítani az öngyilkosságokat, hogy a vasúti átkelőhelyeket élénkzöldre festette, hogy jobb elmeállapotba kerüljön az, aki öngyilkosságot fontolgat. Ezenkívül tükröket szerelt fel a peron mindkét oldalára, hogy az ugrani készülődő megálljon és elgondolkodjon. A társaság a fák lombjait is visszább metszette, hogy ne érezhesse úgy az ember, hogy senki sem látja. A szakértők viszont azt állítják, hogy ha nem következik be kedvező változás a gazdasági élet terén, nagy valószínűséggel mindez az erőfeszítés hiábavalónak fog bizonyulni.

Civódás a házasságban

Egy új vizsgálat, melyet Andrew Christensen, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa végzett, feltárta, hogy „azoknak a házaspároknak a legsikeresebb a házasságuk, akik kevésbé kritikusak egymással a különbözőségeik miatt, és türelmesebbek azok elfogadásában” — jelenti ki a Time magazin. A civakodás viszont csak még több civakodást szül.

Aludni márpedig kell!

„Társadalmunk súlyos alváshiányban szenved — jelenti ki a Brit Columbiai Egyetem egyik pszichológusa, Stanley Coren. Többek között a nem elegendő alvás volt okolható a Three Mile Island-i atomszerencsétlenségért és az Exxon Valdez olajának a kiömléséért. A kanadai Maclean’s című folyóirat arról számol be, hogy az álmosság több mint 100 000 autóbalesetet okoz évente Észak-Amerikában. A Stanford Egyetem alváskutatással foglalkozó szakorvosa, dr. William Dement erre figyelmeztet: „Az emberek nem igazán vannak tisztában azzal, hogy mennyi alvásra van szükségük.” A kutatók a következőket javasolják annak érdekében, hogy jobban tudjunk aludni: jó, ha a vacsorát legalább három órával lefekvés előtt fogyasztjuk el; mindennap ugyanabban az időben feküdjünk le és ugyanakkor keljünk fel; a tévékészülék és a számítógép ne a hálószobában legyen; ne fogyasszunk olyan dolgokat, melyekben koffein van, és kerüljük az alkoholt meg a dohányt; éjszakára húzzunk zoknit a lábunkra, hogy melegen tartsuk; vegyünk forró fürdőt lefekvés előtt; fontos a napi testmozgás, de ne lefekvés előtt tegyük. A Maclean’s végül hozzáfűzi: „Ha nem tudunk aludni, keljünk fel, és találjunk valami elfoglaltságot. Csak akkor menjünk vissza az ágyba, amikor úgy érezzük, fáradtak vagyunk, majd reggel a megszokott időben keljünk fel.”

Fő a tisztaság

A közönséges „fertőtlenítőszer nyújtja a legnagyobb védelmet” a kórokozók ellen, melyek megbújnak a konyhában a nagy sürgés-forgás közepette. Erről szól a The Vancouver Sun című kanadai újság egyik cikke. A beszámolóban azt a javaslatot kapjuk, hogy mindennap adjunk körülbelül 30 milliliter fertőtlenítőszert négy liter meleg — nem forró — vízhez, a forró vízből ugyanis elpárolog a fertőtlenítőszer. Egy tiszta rongyot használva az így nyert  oldattal töröljük le a konyhában található dolgok felületét, és hagyjuk megszáradni. Minél tovább éri a fertőtlenítőszer a felületet, annál több kórokozó pusztul el. Az edényeket forró, mosogatószeres vízben mossuk el, majd pár percig a fertőtlenítőszeres vízben áztatva fertőtlenítsük. A megszáradt edényeken nem fog vegyszer maradni. Mindennap mossuk ki fertőtlenítőszeres vízben a konyhában használt szivacsokat, törlőrongyokat és súrolókeféket. És hogy a lehető legkisebb legyen az esélye annak, hogy beszennyezzük az ételt a kezünkkel, mossunk alaposan kezet, különös figyelmet szentelve a körmök alatti résznek.

Eltűnőben lévő nyelvek

Az amerikai földrészen Mexikó büszkélkedhet a legnagyobb olyan populációval, mely ősi nyelveken beszél. Továbbá India és Kína után Mexikó a harmadik a világon, ahol a legtöbb ősi nyelvet még napjainkban is használják. Sok ezek közül az ősi nyelvek közül eltűnőben van, tudósít a mexikói angol nyelvű újság, a The News. Rafael Tovar y de Teresa, a Kulturális és Művelődési Tanács igazgatója kifejti, hogy a nem egészen 100 ősi nyelvből, melyet a XIX. század végén még használtak Mexikóban, mára csupán 62 maradt. És ezek közül a nyelvek közül tizenhatot ezernél is kevesebben beszélnek. Ez többek között azért ad okot az aggodalomra, mert amikor egy nyelv eltűnik, a különböző növények meghatározására használt ősi kifejezések is elvesznek, és azzal együtt az az ismeret is, hogy hogyan használhatók fel a betegségek hagyományos úton való gyógyítására.

„Ön dönt. Iszik vagy úszik?”

A Németországban 1998-ban bekövetkezett fulladásos halálok legtöbbjénél közrejátszott a „túlzott alkoholfogyasztás”. Így nyilatkozott dr. Klaus Wilkens, egy Németországban működő, életmentéssel foglalkozó szervezet elnöke. Az Apotheken Umschau című egészségügyi hírlevél szerint 1998-ban 477 személy fulladt meg különböző németországi folyókban, patakokban és tavakban. Az alkoholfogyasztás és az úszás együtt azért veszélyes, mert az alkohol csökkenti a koordinációs képességet, és megzavarja az izmok működését. Ezenkívül az alkohol miatt túlbecsülheti az ember a saját képességeit. Ezért a vízi mentők üzenete: „Ön dönt. Iszik vagy úszik?”

Fizetett rovarölők

India Uttar Prades államának erdészeti igazgatósága rovarölő kampányt indított azzal a céllal, hogy megakadályozza, hogy a hoplo (hoplocerambyx spinicornis) nevű, körülbelül két centiméter hosszú, szárnyas rovar elpusztítson egy hozzávetőlegesen 650 000 óriás bíborfából álló erdőt. Erről tudósít a The Times of India című napilap. Mivel a rovarok száma nemrégiben igen megsokszorozódott, kérdéses, hogy egyáltalán fennmarad-e ez a fafaj. A rovarok a fák kérgébe és törzsébe fészkelik be magukat, ami miatt a fák elszáradnak és elpusztulnak. Az erdészeti igazgatóság az úgynevezett facsapdatechnikát használja a rovarok elfogására. Fiatal bíborfák kérgeit szórják szét a rovarok által látogatott környéken. Az ezekből a kéregdarabokból szivárgó nedv odacsalogatja a rovarokat, és elkábítja őket, így könnyebb őket elfogni. Helybeli fiatal fiúkat bíznak meg a munka elvégzésével, amelyért fizetést is kapnak: 75 paiszát (körülbelül 3 forintot) minden elcsípett rovar után.

Az élet alkonyán

A korai nyugdíjba vonulásnak talán vannak előnyei, érzelmileg viszont nagy árat követelhet. A brazíliai napilap, a Diário de Pernambuco beszámolója szerint azok, akik közalkalmazottak voltak, különböző érzelmi gondokkal küzdenek. Némelyek elégedetlenségre, ingerlékenységre, bizonytalanságra vagy arra panaszkodnak, hogy úgy érzik, elveszítették régi énjüket. Másoknál viszont depressziós érzések jelentkeznek, és úgy érzik, széthullik az életük. Guido Schachnik szerint, aki az öregkorban előforduló betegségekkel foglalkozik, „a korán nyugdíjba vonuló férfiak gyakran az italba fojtják bánatukat, a nők pedig gyógyszerfüggőkké válnak”. Azok, akik a nyugdíjba vonulást fontolgatják, „kerüljék az adósságokat, használják fel a meglévő adottságaikat az új helyzetükben, és kérjenek tanácsot, hogy hogyan vigyázhatnak, nehogy mélypontra süllyedjenek” — mondja Graça Santos pszichológus.

Az AIDS és a mezőgazdaság Zambiában

Az AIDS rohamos terjedése rontja Zambia mezőgazdaságának a termelékenységét. A Zambia Daily Mail című újság megjegyzi, hogy a mezőgazdaság egyik legfontosabb erőforrása a földművesek és alkalmazottaik munkája. De ennek a munkaerőnek a nagy része odavész az AIDS miatt. „Ha a földművesek meghalnak, kevesebb munkaerő marad a gazdaságokban, és így a termelés is drasztikusan csökken. Ez kihatással van a család élelmiszer-ellátására, és még nagyobb nyomort eredményez” — tudósít a Zambia Daily Mail. Daniel Mbepa, Zambia Mansa nevű körzetének egyik vezetője szerint a megoldás abban rejlik, hogy a földművesek csak a házastársukkal létesítsenek szexuális kapcsolatot. Ezt mondta: „A jó erkölcsök előmozdításával féken lehet tartani az AIDS-et.”