Foltok vannak a szemed előtt?
Foltok vannak a szemed előtt?
Valószínűleg már láttad őket: pici szürke foltok, melyek úgy tűnnek, mintha a szemed előtt úsznának, a fókuszodon kívül. Talán olvasás közben veszed észre őket, illetve amikor egy világos színű falat vagy a felhőtlen eget nézed.
HA PRÓBÁLTAD már ezeket a foltokat fókuszálni, tudod, hogy ez lehetetlen. A szemed legkisebb mozdulata tovaűzi őket, s még ha egy foltocska bekerül is a látóteredbe, akkor sem tudod kivenni, hogy mi az.
Mik ezek a foltok? A szemed felszínén vannak vagy a belsejében? Pislogj úgy, hogy közben a szemed ne mozduljon. Ha a foltok helyet változtatnak vagy eltűnnek, akkor a szemed felszínén vannak. A cikk nem ezekről a pontokról szól.
Ha nincs változás, vagy ha van, az is csak kicsi, akkor a foltok a szemeden belül találhatók, az üvegtestben lebegve, abban a folyadékban, mely kitölti a szemgolyó belső csarnokát. Mivel a pöttyök a szemlencse mögött vannak, homályosak maradnak. És mivel az üvegtest a víznél nem sokkal sűrűbb kocsonyás anyag, ezek az anyagok úszni tudnak benne, s elillannak, amikor közvetlenül próbálod őket nézni. Innen származik orvosi nevük, a muscae volitantes, melynek jelentése: ’repkedő legyek’.
Honnan jönnek?
Honnan jönnek ezek a foltok? Némelyik olyan folyamatok maradványa, melyek a születésünk előtt játszódtak le. A magzat fejlődésének kezdetén a szem belső része rostos szerkezetű. A születés idejére ezekből a rostokból és más sejtekből kialakul az üvegtest. Ám néhány sejt és rostdarab megmaradhat, és szabadon lebeghet. A látóideg és a szemlencse között egy csatorna található, s ebben a még meg nem született gyermekeknél van egy ér, mely a szemlencséhez vezet, hogy táplálja azt. A születés előtt rendszerint az ér teljesen visszafejlődik, majd felszívódik, kisebb részei azonban megmaradhatnak.
De a foltok kialakulása más miatt is bekövetkezhet. Az üvegtest még a felnőttek esetében sem mindig kocsonyás állagú. Az üvegtestet finom határhártya, a membrana hyaloidea veszi körbe. Ez érintkezik a fényérzékeny szövetréteggel, a retinával, mely bevonja a szem belsejének a nagy részét, s amelyre annak képe vetül, amit látunk. A határhártya a retina elülső széleihez körkörösen tapad. Erről a helyről apró rostok áradnak szét az üvegtestbe.
Ahogy öregszünk, ezek a rostok zsugorodni kezdenek, s ennek az a következménye, hogy néhányuk le is válik. Az üvegtest szerkezete elfolyósodhat, ezért a rostdarabok szabadabban úszkálhatnak benne. Ezenkívül az üvegtest is zsugorodhat, s ezért leválhat a retináról, sejtes darabkákat hagyva maga után. Ezért az évek múltával talán egyre több muscae volitantes, „repkedő légy” fog sodródni és örvényleni a látóteredben.
A kis úszó foltok a retina véredényeiből is származhatnak. A fejet ért ütés vagy
a szemgolyóra nehezedő rendkívüli nyomás hatására kis véredényeink sorozatban bocsáthatnak ki magukból vörösvérsejteket. A vörösvérsejtek összetapadhatnak, s ezért csoportokba gyűlhetnek, vagy lánccá alakulhatnak. Az egymagukban lévő sejtek, illetve a csoportok az üvegtestbe vándorolhatnak, s ha a retina közelében maradnak, láthatóvá válnak. A vörösvérsejtek újra felszívódhatnak az üvegtestben, és végül eltűnnek. Ez valójában nem muscae volitantes, mivel a vörösvérsejtek kisebb sérülések miatt kerültek az üvegtestbe.Vajon a muscae volitantes valamilyen rendellenességre utal? Általában nem. Olyanok is látnak foltokat, akiknek semmi bajuk a szemükkel, sőt olykor még fiatalok is, de fokozatosan megtanulják figyelmen kívül hagyni őket. Bizonyos állapotok azonban veszélyt jelezhetnek.
Amikor veszély fenyeget
Ha hirtelen sokkal több foltot veszel észre, mint amennyi korábban volt, az valamilyen rendellenességre utal. Ez különösen igaz, ha a szemeden belül kicsi villanásokat látsz. Ez a jelenség a retinában jön létre, ahol is a fény átalakul idegimpulzussá. Az úszó homályok és a villanások sokasága rendszerint a retina leválására utal. Hogyan történik ez?
A retina olyan állagú és vastagságú, mint egy nedves selyempapír, és nagyjából annyira finom az anyaga is. A retina fényérzékeny rétege érintkezik a mögötte lévő réteggel, valamint az üvegtesttel, de csak az elülső szélénél és a látóidegnél — a kapcsolódás gyengébb az ideghártya bemélyedésénél, a fovea centralisnál. Az üvegtest segít a retina többi részét a helyén tartani. A szem annyira rugalmas, hogy még rendszerint az ütés sem
hasítja fel a retinát, és nem tépi le az alapjáról.Az erős ütés azonban olyan kárt okozhat, mely bizonyos területen meggyengíti a retinát, vagy kis hasadást, lyukat idéz elő rajta. Egy ilyen lyuk az üvegtest és a retina összenövése miatt is létrejöhet: egy hirtelen lökés vagy sérülés következtében az üvegtest húzza magával a retinát, ami kis hasadás létrejöttéhez vezethet. Az üvegtest csarnoka felől folyadék szivároghat a retina mögé, leválasztva a retinát az alapjáról. Ez a zavar előidézi a fényérzékeny idegsejtek ingerületét, amit villanásként érzékel az ember.
Olykor kisebb-nagyobb mértékű vérzés is kíséri a leválást, mivel a retina belső felszínének megvan a maga belső érhálózata. A vérsejtek bejutnak az üvegtestbe, s ezeket látjuk úszkáló homályok hirtelen forgatagának. Nem sokkal az után, hogy a retina leválik, vakságot okozó „függöny vagy fátyol” borul a szem elé.
Így, ha arra leszel figyelmes, hogy megnő a foltok, homályok száma, s főleg, ha a homályokat villanások is kísérik, akkor azonnal menj el egy szemészhez vagy a kórházba. Lehet, hogy a retinaleválás folyamata játszódik le éppen. Ha a leválás nagy kiterjedésűvé válik, talán már nem lehet helyrehozni.
Évek óta foltokat látsz a szemed előtt, de nincsenek villanások? Akkor valószínűleg nincs okod az aggodalomra. Csaknem mindenki lát ilyen foltokat. Figyelmen kívül tudod hagyni őket — bár nem szabadulsz meg tőlük —, mivel az agyad megtanulja elnyomni ezeket a képeket, miközben mindennapos tevékenységeidet végzed. Az, hogy ezek a foltok léteznek, és igazából nem károsítják a látásodat, azt bizonyítja, mennyire alkalmazkodó a szemünk és az agyunk.
De ha egy személy, akinek a szeme előtt úszó foltok vannak, teljes bizonyossággal szeretné tudni, van-e oka az aggodalomra, meg kell vizsgáltatnia magát egy szemésszel vagy egy optometristával.
[Kiemelt rész/kép a 25. oldalon]
A fénytörési hibák modern korrekciójának az eredete
A szemüvegek, illetve a kontaktlencsék kifejlesztését bizonyos értelemben a muscae volitantesnek köszönhetjük. Frans Cornelis Donders, egy kiváló XIX. századi holland orvos kíváncsiságból kutatni kezdte a szem működését és betegségeit. Nem csupán a muscae volitantes néhány okára jött rá, hanem arra is, hogy a távollátás a szemtengely megrövidülésének a következménye, valamint megtudta azt is, hogy az asztigmatizmusból (pont nélküli leképzésből) adódó homályos látást a szaruhártya és a lencse szabálytalan görbülete okozza. Donders tanulmányai tették lehetővé, hogy a szakemberek szemüvegeket tudjanak készíteni.
[Kép]
Donders
[Forrásjelzés]
Courtesy National Library of Medicine
[Ábra a 24. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
Levált retina
Vörösvérsejtek
Hasadás a retinán
Határhártya
Lencse
Pupilla
Szivárványhártya
Sugártest
Üvegtest
Véredények
Az agyba vezető látóideg