Márk 9:1–50

9  Azután így szólt hozzájuk: „Higgyétek el, hogy az itt állók közül néhányan semmiképpen sem halnak meg, míg meg nem látják előbb, hogy Isten királysága már eljött hatalommal.”+ 2  Hat nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte őket egy magas hegyre, ahol magukban lehettek. És elváltozott előttük:+ 3  felsőruhája tündökölni kezdett, sokkal fehérebb lett, mint amilyenre a földön bármelyik ruhatisztító is kifehéríthetné. 4  Illés meg Mózes is megjelent nekik, és beszélgettek Jézussal. 5  Ekkor Péter ezt mondta Jézusnak: „Rabbi, jó itt nekünk. Verjünk fel hát három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” 6  Nem tudta ugyanis, hogy mit tegyen, mert nagyon féltek. 7  És egy felhő képződött, árnyékot vetett rájuk, és hang+ hallatszott a felhőből: „Ő az én szeretett Fiam.+ Figyeljetek rá!”+ 8  Majd hirtelen, amikor körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust. 9  Amint jöttek lefelé a hegyről, Jézus határozottan utasította őket, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak,+ egészen addig, míg az Emberfia fel nem támad a halottak közül.+ 10  Megszívlelték a szavait,* de azon tanakodtak maguk között, hogy mit jelent ez a halottak közül való feltámadás. 11  És kérdezgetni kezdték őt: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek+ kell eljönnie?”+ 12  Ő ezt mondta nekik: „Illés valóban előbb jön el, és helyreállít mindent.+ De akkor miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedést kell átélnie,+ és megvetően kell hogy bánjanak vele?+ 13  Sőt, mondom nektek, hogy Illés+ már eljött, és azt tettek vele, amit csak akartak, mint ahogy meg van írva róla.”+ 14  Mikor aztán a többi tanítvány közelébe értek, nagy tömeget vettek észre körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük.+ 15  De mihelyt meglátta őt az egész sokaság, meglepődtek, és odafutottak hozzá, hogy üdvözöljék. 16  Ő pedig megkérdezte őket: „Miről vitatkoztok velük?” 17  Erre a sokaságból egy ember így válaszolt neki: „Tanító, elhoztam hozzád a fiamat, mert néma szellem van benne.+ 18  Amikor csak megragadja, a földhöz vágja, neki meg habzik a szája, a fogát csikorgatja, és elveszíti az erejét. Kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták.” 19  Erre ő ezt mondta nekik: „Ó, hitetlen nemzedék,+ meddig kell veletek maradnom? Meddig kell elviselnem titeket? Hozzátok őt ide hozzám!”+ 20  Így hát odavitték hozzá a fiút. De amikor a szellem meglátta Jézust, rögtön rángásokat hozott a gyermekre,+ az pedig a földre esve fetrengett, és habzott a szája. 21  Majd Jézus megkérdezte az apát: „Mióta van ez vele?” Az ezt mondta: „Kisgyermekkora óta. 22  Gyakran belevetette a tűzbe is, meg a vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha tudsz valamit tenni, szánj meg minket, és segíts rajtunk!” 23  Jézus ezt mondta neki: „Miért mondod azt, hogy »ha tudsz«? Minden lehetséges annak, aki hisz.”+ 24  A gyermek apja azonnal felkiáltott ezekkel a szavakkal: „Hiszek! Segíts, hogy erősebb legyen a hitem!*”+ 25  Amikor Jézus észrevette, hogy sokan sietnek oda hozzájuk, rászólt a tisztátalan szellemre: „Te némaságot és siketséget okozó szellem! Megparancsolom neked, hogy menj ki belőle, és ne menj bele többé!”+ 26  Erre az felkiáltva és sok rángást hozva a fiúra, kiment belőle. A gyermek pedig halottnak tűnt, úgyhogy a legtöbb ember ezt mondta: „Meghalt!” 27  Jézus azonban kézen fogta, felsegítette, és az felkelt. 28  Majd miután Jézus bement egy házba, a tanítványai megkérdezték tőle külön: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?”+ 29  Ő így szólt hozzájuk: „Ez a fajta csak az imádkozásra megy ki.” 30  Elindultak onnan, és Galileán keresztül vitt az útjuk. De nem akarta, hogy ezt bárki is megtudja, 31  mert csak a tanítványait akarta tanítani. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát átadják az ellenségeinek, megölik őt,+ ám három nappal azután, hogy megölték, feltámad.”+ 32  Ők azonban nem értették a szavait, de féltek kérdezgetni őt. 33  És Kapernaumba értek. Amikor aztán bent volt a házban, megkérdezte tőlük: „Miről vitáztatok az úton?”+ 34  Hallgattak, mert az úton arról vitáztak maguk között, hogy ki a nagyobb. 35  Akkor leült, odahívta a tizenkettőt, és ezt mondta nekik: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája.”+ 36  Aztán fogott egy kisgyermeket, közéjük állította, és átölelve őt, így szólt hozzájuk: 37  „Aki rám való tekintettel* szívesen fogad egyet az ilyen kisgyermekek közül,+ az engem is szívesen fogad, és aki engem szívesen fogad, az nemcsak engem fogad szívesen, hanem azt is, aki engem elküldött.”+ 38  János ezt mondta neki: „Tanító, láttunk valakit, aki a te nevedet használva űzött ki démonokat, és próbáltuk őt megakadályozni ebben, mert nem tartozik közénk.”+ 39  De Jézus ezt mondta: „Ne próbáljátok megakadályozni őt ebben, mert senki sincs, aki hatalmas cselekedetet visz véghez az én nevemben, és rögtön utána képes lenne rosszat mondani rólam. 40  Mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van.+ 41  És aki egy pohár vizet ad nektek azért, mert Krisztus követői vagytok,+ higgyétek el, mindenképpen megkapja a jutalmát.+ 42  De aki csak egynek is a botlását okozza e kisgyermekek közül, akik hisznek, annak jobb lenne, ha a nyakába kötnének egy nagy malomkövet, és belevetnék a tengerbe.+ 43  Ha a kezed netán bűnbe visz téged, vágd le. Jobb csonkán elnyerned az életet*, mint két kézzel a gyehennába, az olthatatlan tűzre jutnod.+ 44  —— 45  És ha a lábad visz bűnbe, vágd le. Jobb fél lábbal elnyerned az életet*, mint hogy megvan a két lábad, de a gyehennába+ vetnek. 46  —— 47  És ha a szemed visz bűnbe, dobd el.+ Jobb fél szemmel bemenned Isten királyságába, mint hogy megvan a két szemed, de a gyehennába vetnek,+ 48  ahol a férgek nem pusztulnak el, és a tűz nem alszik ki.+ 49  Mert mindenkit tűzzel kell megsózni.+ 50  A só jó, de ha egyszer a só elveszti az ízét, mivel fogjátok megízesíteni?+ Legyen bennetek só,+ és őrizzétek meg a békét egymás között.+”

Lábjegyzetek

^ Esetleg: „magukban tartották a dolgot”.
^ Szó szerint: „Segíts a hitetlenségemen!”
^ Vagy: „a nevemben”.
^ Vagyis az örök életet.
^ Vagyis az örök életet.

Jegyzetek

egy magas hegyre: Feltehetőleg a Hermon-hegyről van szó, mely nincs messze Cezárea Filippitől (Mr 8:27; lásd a Mt 16:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet). A legmagasabb pontja 2814 m. Az elváltozásra valószínűleg a Hermon-hegy egyik nyúlványán került sor. (Lásd a B10-es függ.-et.)

elváltozott: Lásd a Mt 17:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

Rabbi: Szó szerint: „nagyságos uram”. A héber rav szóból ered, mely azt jelenti, hogy ’nagy’. A mindennapok során azt jelentette, hogy ’tanító’ (Jn 1:38).

hang: Ez a második abból a három alkalomból, amikor az evangéliumok arról számolnak be, hogy Jehova emberek füle hallatára beszél. (Lásd a Mr 1:11-hez és a Jn 12:28-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

néma szellem: Vagyis egy gonosz szellem, mely némává tesz valakit.

rángásokat: Ebben az esetben a démon miatt voltak a fiúnak epilepsziás tünetei. A Szentírás azonban nem utal arra, hogy az epilepsziát általában az okozná, hogy valakit megszáll egy démon, mint ahogy a siketséget vagy a némaságot sem. (Vesd össze: Mr 9:17, 25.) A Mt 4:24 szerint azok között a betegek között, akiket Jézushoz vittek, voltak démontól megszálltak és epilepsziások is, és ezzel különbséget tesz a két csoport között. (Lásd a Mt 4:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

az imádkozásra: Egyes kéziratok hozzáteszik: „és a böjtölésre”. Ám a legkorábbi és legmegbízhatóbb kéziratokban nem szerepelnek ezek a szavak. Nyilvánvalóan másolók toldották be ezt a kifejezést, akik maguk is böjtöltek, és népszerűsítették azt. Többször is befűztek böjtre utaló gondolatokat oda, ahol a korai másolatokban nem szerepeltek. (Lásd a Mt 17:21-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

egynek is a botlását okozza: Vagy: „egy elé is botláskövet tesz”. A Keresztény görög iratokban a szkan·da·liʹzó görög szó jelképes botlásra utal. Ebben a szövegkörnyezetben tág értelmű, és jelentheti azt, hogy valaki akadályoz valakit abban, hogy higgyen Jézusban, és kövesse őt. De azt is magában foglalhatja, hogy valakinek a bűnbeesését okozza vagy csapdává válik neki. A jelképes botlás utalhat arra, hogy valaki megszegi Isten egyik erkölcsi törvényét, elveszíti a hitét, vagy elhisz egy hamis tanítást. (Lásd a Mt 18:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) A kisgyermekek kifejezés Jézus tanítványaira vonatkozik, akik a világ szemében látszólag keveset értek, de Isten szemszögéből igen értékesek voltak.

egy nagy malomkövet: Vagy: „egy szamár forgatta malomkövet”. (Lásd a Mt 18:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

bűnbe visz: Szó szerint: „botlásba visz”. A szkan·da·liʹzó görög szót ebben a szövegkörnyezetben úgy is lehetne fordítani, hogy ’csapdává válik’. (Lásd a Mt 18:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

vágd le: Jézus itt egy túlzást használt. Azt fejtette ki, hogy egy embernek késznek kell lennie feladni valamit, ami olyan értékes, mint például a keze, a lába vagy a szeme, mintsem hogy ezek a botlását okozzák, és hűtlen legyen, vagy bűnt kövessen el. Egyértelmű, hogy Jézus nem az öncsonkításra gondolt, vagy hogy az egyik végtagunk vagy a szemünk irányítana minket (Mr 9:45, 47). Arra utalt, hogy egy embernek abban az értelemben kell megölnie a testtagjait, hogy úgy kell bánnia velük, mintha nem lennének a test részei, ahelyett hogy bűnt követne el velük. (Vesd össze: Kol 3:5.) Nem engedhetjük, hogy bármi is visszatartson minket attól, hogy elnyerjük az életet.

gyehennába: Lásd a Mt 5:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzéket.

Egyes kéziratokban itt ez áll: „ahol a férgük nem pusztul el, és a tűz nem alszik ki.” Ám a fontosabb korai kéziratok nem tartalmazzák ezt a részt. Hasonló szavak olvashatók a 48. versben, melynek a szövegével kapcsolatban nincsenek kétségek. A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy egy vagy több írnok ismételhette meg a 48. versben szereplő szavakat a 44. és 46. versben. (Lásd az A3-as függ.-et.)

Lásd a Mr 9:44-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

ahol: Az előző versben említett gyehennára vonatkozik. Ahogy az a Mt 5:22-höz tartozó magyarázó jegyzetből kiderül, Jézus napjaira a Hinnom-völgy (melyből a gyehenna szó származik) egy hulladékégető hely lett. Azzal, hogy Jézus megemlíti, hogy a férgek nem pusztulnak el, és a tűz nem alszik ki, minden bizonnyal az Ézs 66:24-ben található próféciára utal. Ez nem arról szól, hogy az élő embereket kínozzák, hanem arról, hogy mi történik azoknak az embereknek a tetemeivel, akik fellázadnak Jehova ellen. Ahová a tűz nem ér el, ott férgek tenyésznek, elpusztítva mindazt, amit a tűz nem tudott megsemmisíteni. Ez alapján Jézus szavai azt fejezik ki, hogy Isten ítélet-végrehajtása nem kínzást jelent, hanem teljes pusztulást.

tűzzel kell megsózni: Ezt a szóképet kétféleképpen is lehet érteni. 1. Ha Jézus előző kijelentéseivel van kapcsolatban (Mr 9:43–48), akkor a gyehenna tüze általi pusztulásra utal. Jézus talán arra gondolt, hogy mi történt a Holt (Sós)-tenger szomszédságában levő Szodomával és Gomorrával, amikor Isten „kén- és tűzesőt bocsátott” rájuk (1Mó 19:24). Ebben az esetben Jézusnak az a kijelentése, hogy „mindenkit tűzzel kell megsózni”, azt jelentené, hogy mindenkit, aki engedi, hogy a keze, a lába vagy a szeme a saját, illetve mások botlását okozza, és így hűtlenné válik, megsóznak a gyehenna, vagyis az örök pusztulás tüzével. 2. Ha a „tűzzel kell megsózni” kifejezés az utána következő gondolatokkal van kapcsolatban (Mr 9:50), akkor Jézus talán egy olyan tűzről beszélt, mely a követőire száll, és a hasznukra válik azáltal, hogy békés kapcsolatokat mozdít elő közöttük. Ebben az esetben mindenkit, vagyis minden tanítványt megtisztítana vagy finomítana egyrészt Jehova Szava, mely minden hazugságot és hibát semmivé tesz, másrészt az üldözés vagy a megpróbáltatások tüze, mely próbára teszi és megtisztítja valakinek a Jehova iránti hűségét és odaadását (Jr 20:8, 9; 23:29; 1Pt 1:6, 7; 4:12, 13). De az is elképzelhető, hogy Jézus mindkét lehetőségre gondolt.

só: Egy ásvány, melyet az ételek tartósítására és ízesítésére használnak. (Lásd a Mt 5:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

elveszti az ízét: Vagy: „elveszti az erejét”. Jézus idejében a sót gyakran a Holt-tengerből nyerték, és szennyezett volt más ásványokkal. Ha a sós részt eltávolították ebből a keverékből, akkor csak egy íztelen, használhatatlan anyag maradt vissza.

Legyen bennetek só: Jézus a „sóval” itt kétségkívül a keresztényeknek arra a tulajdonságára utal, melynek hatására olyasmit tesznek vagy mondanak, ami jó ízlésről és figyelmességről tanúskodik, építő, és hozzájárul mások életének a megőrzéséhez. Pál apostol hasonló értelemben használja a „sót” a Kol 4:6-ban. Elképzelhető, hogy Jézus az apostolai közötti vitákra gondolt, melyek arról szóltak, hogy ki a legnagyobb közöttük. A jelképes só könnyebbé teszi másoknak elfogadni azt, amit valaki mond, és így hozzájárul a béke megőrzéséhez.

Multimédia

Hermon-hegy
Hermon-hegy

Izrael környékén a Hermon-hegy a legmagasabb, 2814 m. Cezárea Filippi közelében található. Hófödte csúcsai miatt lecsapódik a pára, aminek köszönhetően rengeteg harmat képződik, és a növényzet életben marad a hosszú, száraz évszakban (Zs 133:3). Elsősorban ez az olvadó hó táplálja a Jordán vizét. A Hermon-hegy volt az egyik lehetséges helyszíne Jézus elváltozásának (Mt 17:2).

A Hermon-hegy a Hula-völgyi természetvédelmi területről nézve
A Hermon-hegy a Hula-völgyi természetvédelmi területről nézve

A Hermon-hegy az ígéret földjének északi határán helyezkedik el, és több csúcsa közül a 2814 m-es a legmagasabb. Ezek a csúcsok alkotják az Antilibanon hegylánc déli részét. Jézus valószínűleg a Hermon-hegyen változott el.

Felső és alsó malomkövek
Felső és alsó malomkövek

Egy olyan malomkövet, amilyen a képen is látszik, háziállatok forgattak, például egy szamár. Gabonát őröltek vagy olívabogyót zúztak össze így. Egy felső malomkő átmérője kb. 1,5 m lehetett, és egy nála még nagyobb alsó malomkövön forgott.

A mai Hinnom-völgy
A mai Hinnom-völgy

A Hinnom-völgy (1.), melyre a Keresztény görög iratok gyehennaként utal. A Templomhegy (2.). Itt volt az I. században a zsidó templom épületegyüttese. Ma a legkiemelkedőbb épület a Templomhegyen a Sziklamecset nevű muszlim szentély. (Lásd a B12-es függ. térképét.)

A Holt-tenger partján lévő só
A Holt-tenger partján lévő só

Napjainkban a Holt-tenger (Sós-tenger) mintegy kilencszer sósabb, mint az óceánok (1Mó 14:3). A Holt-tenger vizének a párolgása bőséges sókészletről gondoskodott az izraeliták számára, bár nem volt jó minőségű, mivel más ásványokkal volt szennyezett. Az izraeliták a föníciaiaktól is szerezhettek be sót, akik a Földközi-tengerből vett víz elpárologtatásával jutottak hozzá. A Biblia ételízesítőként utal a sóra (Jób 6:6). Jézus mesterien használt mindennapi életből vett példákat a szemléltetéseiben, így a sóval is fontos tanulságokat tanított. A hegyi beszédben például ezt mondta a tanítványainak: „Ti vagytok a föld sója.” Ezzel arra utalt, hogy a tanítványai „tartósító” hatással vannak másokra, azaz megóvják őket attól, hogy megromoljon az erkölcsük és az Istennel ápolt kapcsolatuk.

SZENTÍRÁS – ÚJ VILÁG FORDÍTÁS (MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL)
Márk 9
magyar
Olvasd online a Bibliát!
https://cms-imgp.jw-cdn.org/img/p/1001070103/univ/art/1001070103_univ_sqr_xl.jpg
nwtsty