4  Most pedig, ó, Izrael, hallgassátok meg és tartsátok be azokat a rendelkezéseket és bírói döntéseket, amelyekre tanítalak benneteket. Így élni fogtok,+ és be fogtok menni arra a földre, amelyet az ősapáitok Istene, Jehova ad nektek, és birtokba fogjátok venni azt. ² Ne tegyetek hozzá ahhoz, amit parancsolok nektek, és ne is vegyetek el belőle,+ hanem tartsátok meg Jehovának, a ti Isteneteknek a parancsait, melyeket parancsolok nektek. ³ A saját szemetekkel láttátok, mit tett Jehova a peóri Baál miatt.+ Jehova, a ti Istenetek kiirtott mindenkit közületek, aki a peóri Baált követte. ⁴ De ti, akik ragaszkodtok Jehovához, a ti Istenetekhez, mind éltek ma. ⁵ Megismertettem veletek a rendelkezéseket és a bírói döntéseket,+ ahogy Jehova, az én Istenem parancsolta nekem. Tartsátok meg azokat azon a földön, amelyre mentek, hogy birtokba vegyétek. ⁶ Gondosan tartsátok meg azokat,+ mert ebből fog látszódni, hogy bölcsek+ és értelmesek+ vagytok. Minden nép, amely hall majd ezekről a rendeletekről, ezt mondja majd: »Ez a nagy nemzet bizony bölcs és értelmes nép.«+ ⁷ Mert melyik nagy nemzet az, amelyikhez olyan közel vannak az istenei, mint hozzánk Jehova, a mi Istenünk, bármikor kiáltsunk is hozzá?+ ⁸ És melyik nagy nemzet az, amelyiknek olyan igazságos rendelkezései és bírói döntései vannak, mint ez az egész törvény, melyet ma elétek tárok?+ ⁹ Csak legyetek óvatosak, és nagyon vigyázzatok magatokra*, nehogy elfelejtsétek mindazt, amit a saját szemetekkel láttatok, és nehogy előforduljon életetek bármely napján is, hogy nincsenek ezek a szívetekben. Ismertessétek meg ezeket a fiaitokkal és az unokáitokkal.+ ¹⁰ Azon a napon, melyen Jehova, a ti Istenetek előtt álltatok a Hórebnél, Jehova ezt mondta nekem: »Gyűjtsd egybe nekem a népet, hogy hallják a szavaimat,+ és megtanuljanak mélységesen tisztelni* engem+ életük minden napján ezen a földön, és megtanítsák rá a fiaikat is.+« ¹¹ Akkor közel mentetek a hegyhez, és megálltatok a lábánál, a hegy pedig tűzben égett, lángja az eget érte*. Sötétség volt, felhő és sűrű homály.+ ¹² Jehova pedig szólt hozzátok a tűzből.+ De csak a hangját hallottátok. Alakot nem láttatok,+ csak egy hang szólt.+ ¹³ És ő elmondta nektek, milyen szövetséget fog kötni veletek,+ és megparancsolta nektek, hogy tartsátok meg azt, vagyis a tízparancsolatot*+. Azután felírta őket két kőtáblára+. ¹⁴ Nekem pedig megparancsolta Jehova abban az időben, hogy ismertessem meg veletek azokat a rendelkezéseket és bírói döntéseket, amelyeket meg kell tartanotok azon a földön, amelyre bementek, hogy birtokba vegyétek. ¹⁵ Ezért nagyon vigyázzatok magatokra*, mert nem láttatok semmilyen alakot sem aznap, amikor Jehova beszélt hozzátok a Hórebnél a tűz közepéből. ¹⁶ Nehogy arra a gonoszságra vetemedjetek, hogy faragott bálványt készítetek magatoknak bármilyen jelképről, férfiról vagy nőről,+ ¹⁷ bármilyen állatról, mely a földön van, bármilyen madárról, mely az égen repül,+ ¹⁸ bármilyen földön csúszó-mászó állatról, és bármilyen halról, mely a földön lévő vizekben van.+ ¹⁹ És amikor felnéztek az égre, és látjátok a napot, a holdat és a csillagokat – az ég egész seregét –, ne hagyjátok, hogy elcsábítsanak azok titeket, ne hajoljatok meg előttük, és ne szolgáljátok őket.+ Jehova, a ti Istenetek minden népnek adta ezeket az ég alatt. ²⁰ De ti vagytok azok, akiket Jehova fogott, és kihozott a vasolvasztó kemencéből, Egyiptomból, hogy a népe legyetek, a saját tulajdona,*+ mint ahogy most is azok vagytok. ²¹ És Jehova megharagudott rám miattatok,+ ezért megesküdött, hogy nem kelek át a Jordánon, és nem megyek be arra a jó földre, melyet Jehova, a ti Istenetek ad nektek örökségül.+ ²² Ezen a földön fogok meghalni. Én nem kelek át a Jordánon,+ ti viszont átkeltek, és birtokba fogjátok venni azt a jó földet. ²³ Vigyázzatok, nehogy elfeledkezzetek Jehovának, a ti Isteneteknek a szövetségéről, melyet veletek kötött!+ És ne készítsetek magatoknak faragott bálványt semmiről, amiről Jehova, a ti Istenetek azt mondta, hogy nem szabad.+ ²⁴ Mert Jehova, a ti Istenetek emésztő tűz,+ olyan Isten, aki kizárólagos odaadást vár el.+ ²⁵ Ha majd gyermekeitek és unokáitok lesznek, és már régóta azon a földön éltek, és arra a gonoszságra vetemedtek, hogy valamilyen faragott bálványt+ készítetek, és olyasmit tesztek, amit Jehova, a ti Istenetek gonosznak tart, ezzel megbántva őt,+ ²⁶ akkor az ég és a föld a tanúm rá, hogy hamar kipusztultok arról a földről, amelyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek. Nem fogtok sokáig ott lakni, mert ki fogtok pusztulni.+ ²⁷ Jehova szétszór benneteket a népek közé,+ és kevesen maradnak meg közületek+ a nemzetek között, ahova elűz titeket Jehova. ²⁸ Ott olyan fa- és kőisteneket kell majd szolgálnotok, melyeket emberek készítettek,+ és amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek, és nem is szagolnak. ²⁹ De ha ott majd keresitek Jehovát, a ti Isteneteket, akkor meg is fogjátok őt találni,+ mert teljes szívetekből és lelketekből*+ kutattok utána. ³⁰ Amikor majd később nagyon szorult helyzetbe kerültök, és megtörténik mindez veletek, akkor térjetek vissza Jehovához, a ti Istenetekhez, és hallgassatok rá.+ ³¹ Mert Jehova, a ti Istenetek irgalmas Isten.+ Nem hagy el és nem pusztít el titeket, és nem is feledkezik meg az ősapáitokkal kötött szövetségről,+ melyet esküvel erősített meg. ³² Kérdezősködjetek csak, mi történt a múltban, attól a naptól fogva, hogy Isten megteremtette az embert a földön, és kutassatok az ég egyik szélétől a másik széléig. Történt-e ilyen nagy dolog, vagy hallottak-e már ehhez foghatót?+ ³³ Ti hallottátok Isten hangját a tűz közepéből, és életben maradtatok. Megtörtént-e ez más néppel is?+ ³⁴ Vagy próbált-e valaha is Isten kihozni magának egy nemzetet más nemzetből erős kézzel+, kinyújtott karral, félelmetes tettekkel,+ úgy, hogy ítélkezett,* jeleket meg csodákat tett,+ és háborút vívott+? Tett-e bármikor is olyasmit Jehova, a ti Istenetek, mint amit értetek tett Egyiptomban a szemetek láttára? ³⁵ Azért láttátok mindezeket, hogy megtudjátok, Jehova az igaz Isten,+ rajta kívül nincs más.+ ³⁶ Az égből szólt hozzátok, hogy fegyelmezzen benneteket, és a földön láttátok a nagy tüzet, amelyből szólt hozzátok.+ ³⁷ Mivel szerette ősapáitokat, és az ő utódaikat* választotta,+ kihozott benneteket Egyiptomból nagy hatalmával, miközben figyelt rátok. ³⁸ Kiűzött előletek nálatok nagyobb és erősebb nemzeteket, hogy bevigyen benneteket a földjükre, és hogy nektek adja azt örökségül, ahogyan ezt látjátok is.+ ³⁹ Ezért tudjátok meg a mai napon, és véssétek a szívetekbe, hogy Jehova az igaz Isten fenn az égben és lenn a földön,+ és rajta kívül nincs más.+ ⁴⁰ Tartsátok meg a rendeleteit és a parancsait, melyeket parancsolok ma nektek, hogy jól menjen a sorotok, és a fiaitok sora, és sokáig azon a földön maradjatok, melyet Jehova, a ti Istenetek ad nektek.+” ⁴¹ Mózes akkor kiválasztott három várost a Jordán keleti oldalán.+ ⁴² Ha valaki nem szándékosan öli meg az embertársát, és nem gyűlölte korábban,+ meneküljön ezek közül az egyik városba, és életben marad.+ ⁴³ Ezek a városok a következők: Bécer+ a pusztában, a fennsíkon a rúbenitáknak, Rámót+ Gileádban a gáditáknak és Golán+ Básánban Manassé leszármazottainak.+ ⁴⁴ Ez az a törvény+, melyet Mózes Izrael népe elé tárt. ⁴⁵ Ezek azok az emlékeztetők, rendelkezések és bírói döntések, melyeket Mózes elmondott az izraelitáknak azután, hogy kijöttek Egyiptomból.+ ⁴⁶ Ezeket a Jordán vidékén mondta el, a völgyben, Bét-Peórral szemben,+ Szihonnak, az amoriták királyának a földjén, aki Hesbonban lakott,+ és akit Mózes és az izraeliták legyőztek, miután kijöttek Egyiptomból.+ ⁴⁷ Elfoglalták a földjét, és Ógnak+, Básán királyának a földjét is, az amoriták két királyáét, akik a Jordán keleti vidékén voltak, ⁴⁸ Aróertől+, mely Arnon völgyének a szélén van, a Szion-hegyig, vagyis a Hermonig,+ ⁴⁹ valamint az egész Arabát a Jordán keleti vidékén, egészen az Araba tengeréig*, addig, ahol a Piszga+ lejtőjének a lába van.