Ragaszkodunk ahhoz, amit a Biblia a házasságról és a válásról ír. Isten hozta létre a házasságot, és az volt a célja, hogy a házasság tartós kapcsolat legyen egy férfi és egy nő között. Az egyetlen szentírási ok a válásra a szexuális erkölcstelenség (Máté 19:5, 6, 9).

 Igen, többféleképpen is:

•   Kiadványok. A kiadványainkban rendszeresen megjelennek olyan cikkek, melyek segíthetnek megerősíteni a házasságokat, még az olyanokat is, melyeknek a megmentésére látszólag nem sok esély van. Például lásd a következő cikkeket: „Maradj elkötelezett a házastársad iránt”, „Legyünk megbocsátóak”, „A bizalom helyreállítása”.

•   Összejövetelek. A gyülekezeti összejöveteleinken és a kongresszusainkon meg szoktunk vizsgálni olyan hasznos bibliai tanácsokat, melyek a házasságra vonatkoznak.

•   Felvigyázók. A gyülekezeti felvigyázók, más szóval vének, készek személyes segítséget nyújtani a házaspároknak. Arra ösztönzik őket, hogy gondolkodjanak el olyan bibliaverseken, mint például az Efézus 5:22–25.

 Nem. A felvigyázók nem mondhatják meg egy házaspárnak, hogy hogyan döntsön, még akkor sem, ha a pár segítséget kér tőlük (Galácia 6:5). Ám ha valaki a válás mellett dönt, noha erre nincs szentírási alap, a Biblia szerint nem szabad arra, hogy mással házasságot kössön (1Timóteusz 3:1, 5, 12).

 A Biblia arra buzdítja a házastársakat, hogy maradjanak együtt, még akkor is, ha a helyzet közel sem ideális (1Korintusz 7:10–16). Sok nehézség megoldható, ha kitartóan kérik Isten segítségét imában, alkalmazzák a Bibliában leírt tanácsokat, és szeretettel bánnak egymással (1Korintusz 13:4–8; Galácia 5:22).

 Ám rendkívül súlyos helyzetekben néhány Jehova Tanúja a különélés mellett dönt. Ilyen helyzet például:

•   Az anyagi támogatás szándékos megtagadása (1Timóteusz 5:8).

•   Rendkívül súlyos testi bántalmazás (Zsoltárok 11:5).

•   A szellemiség teljes veszélyeztetése, ami azt jelenti, hogy valaki ellehetetleníti, hogy a házastársa Jehova Istent imádja. Például lehet, hogy egy Tanút a házastársa megpróbál arra kényszeríteni, hogy valamilyen módon szegje meg Isten törvényét. Ilyen esetben lehet, hogy a Tanú úgy látja, hogy a különélés az egyetlen módja annak, hogy engedelmeskedjen a következő bibliai parancsnak: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” (Cselekedetek 5:29).