Istent a szó szoros értelmében még egyetlen ember sem látta (2Mózes 33:20; János 1:18; 1János 4:12). A Biblia azt írja, hogy „Isten Szellem”, vagyis olyan teste van, mely az emberi szem számára láthatatlan (János 4:24; 1Timóteusz 1:17).

 Viszont az angyalok láthatják Istent, hiszen ők is szellemi lények (Máté 18:10). Néhány ember, miután meghal, és szellemi testben feltámad az égben, szintén láthatja Istent (Filippi 3:20, 21; 1János 3:2).

 A Biblia a látással gyakran valaminek a megértésére utal (Ézsaiás 6:10; Jeremiás 5:21; János 9:39–41). Ebben az értelemben az ember „a szíve szemével” láthatja Istent, méghozzá azáltal, hogy hisz benne, ismeri őt, és értékeli a tulajdonságait (Efézus 1:18). A Biblia leírja, hogy milyen lépések vezetnek a hit kifejlesztéséhez.

•   A teremtett világ által megismerhetjük Isten tulajdonságait, például a szeretetét, a nagylelkűségét, a bölcsességét és a hatalmát (Róma 1:20). Miután a hűséges férfi, Jób elgondolkodott Isten teremtésművén, úgy érezte, hogy szinte látja Istent (Jób 42:5).

•   A Biblia tanulmányozása segít megismernünk Istent. A Szentírás erről biztosít minket: „Ha keresed őt, engedi, hogy megtaláld” (1Krónikák 28:9; Zsoltárok 119:2; János 17:3).

•   Jézus életéből is sokat tanulhatunk Istenről. Mivel Jézus tökéletesen visszatükrözte az Atyja, Jehova Isten személyiségét, joggal mondhatta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (János 14:9).

•   Ha Istennek tetszően élünk, láthatjuk majd, hogy mi mindent tesz értünk. Jézus kijelentette: „Boldogok a tiszta szívűek, mivel látni fogják az Istent.” Ahogyan már korábban utaltunk rá, néhányan, akik elnyerik Isten helyeslését, az égben fognak feltámadni, és így ők valóban „látni fogják az Istent” (Máté 5:8; Zsoltárok 11:7).

 Azokban a bibliai beszámolókban, ahol úgy tűnik, hogy az emberek valóban látták Istent, a szövegkörnyezet rámutat, hogy Istent angyalok képviselték, vagy pedig látomásban jelent meg az embereknek.

 Angyalok.

Az ókorban Isten angyalokat küldött el, hogy megjelenjenek az embereknek, és az ő nevében szóljanak (Zsoltárok 103:20). Egyszer például egy égő bokorból beszélt Mózeshez. A Bibliából megtudjuk, hogy „Mózes ekkor eltakarta arcát, mert félt az igaz Istenre nézni” (2Mózes 3:4, 6). Mózes nem látta a szó szoros értelmében Istent. Ha elolvassuk a teljes történetet, nyilvánvaló, hogy valójában Jehova angyalát látta (2Mózes 3:2).

 Ehhez hasonlóan, amikor a Biblia azt írja, hogy Isten „szemtől szemben beszélt Mózessel”, arra utal, hogy bensőséges beszélgetést folytatattak egymással (2Mózes 4:10, 11; 33:11). Mózes igazából nem látta Isten arcát, hiszen Isten „angyalok közvetítésével” közölte vele a gondolatait (Galácia 3:19; Cselekedetek 7:53). Ennek ellenére Mózes olyan szilárdan hitt Istenben, hogy a Biblia szerint úgy élt, „mintha látná a Láthatatlant” (Héberek 11:27).

 Isten Ábrahámmal is angyalok által kommunikált, akárcsak Mózessel. Persze első olvasásra úgy tűnhet, hogy Ábrahám szó szerint látta Istent (1Mózes 18:1, 33). De a szövegkörnyezet rámutat, hogy az Ábrahámot felkereső „három férfi” igazából angyal volt, akiket Isten küldött. Ábrahám felismerte, hogy Istent képviselik, és úgy beszélt hozzájuk, mintha közvetlenül Jehovához szólna (1Mózes 18:2, 3, 22, 32; 19:1).

 Látomások.

Isten látomásokban is megjelent embereknek. Például amikor a Biblia arról ír, hogy Mózes és más izraeliták „meglátták Izrael Istenét”, valójában „látomásuk volt az igaz Istenről” (2Mózes 24:9–11). A Biblia arról is ír, hogy némelyik próféta látta Jehovát (Ézsaiás 6:1; Dániel 7:9; Ámós 9:1). A szövegkörnyezetből minden esetben kiderül, hogy látomásban látták Istent, nem pedig szó szerint (Ézsaiás 1:1; Dániel 7:2; Ámós 1:1).