Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Kɛyashi Gbele Aaagbala Wɔteŋ”

“Kɛyashi Gbele Aaagbala Wɔteŋ”

“Kɛyashi Gbele Aaagbala Wɔteŋ”

GBALASHIHILƐ mli hefatalɔi enyiɛ onu ni amɛkɛ miishɛɛ miiwie wiemɔi nɛɛ yɛ amɛkpeemɔ gbi lɛ nɔ—ni ekolɛ amɛsusuuu he akɛ gbele baanyɛ agbala amɛteŋ be ko? Gbɔlɛ, hela, loo osharai ji nibii komɛi ni baa ni baanyɛ aha mɔ ko suɔlɔ wala aŋmɛɛ lɛ, ni eha mɔ ni agbo ashi lɛ lɛ aye awerɛho ni ehe afe shoo.—Jajelɔ 9:11; Romabii 5:12.

Akɔntaabuu tsɔɔ akɛ yei ni eye afii 65 loo nɔ ni fe nakai lɛ ateŋ mɛi aaafee 100 mlijaa 50 ji okulafoi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɛni wumɛi gboiɔ amɛshiɔ ŋamɛi fe bɔ ni ŋamɛi gboiɔ amɛshiɔ wumɛi hewɔ lɛ, abuɔ awerɛho ni ayeɔ yɛ hefatalɔ ko gbele he lɛ akɛ eji “yei ahe nii.” Enɛ etsɔɔɔ akɛ hii enaaa nɔ. Anɔkwa sane ji akɛ mɛi akpekpei abɔ hu kɛ shihilɛ ni haoɔ mɔ nɛɛ eko ekpe. Ani oji amɛteŋ mɔ ko?

Kɛ́ oji nuu loo yoo ni oyɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ, mɛni obaanyɛ ofee? Ani Biblia lɛ baanyɛ aye abua bo ni okpee awerɛhoyeli ni tamɔ nɛkɛ lɛ naa? Te mɛi komɛi ni amɛhefatalɔi egboi eshi amɛ lɛ ekpee shihilɛ nɛɛ naa amɛha tɛŋŋ? Eyɛ mli akɛ jeee gbɛ kome pɛ nɔ abaanyɛ atsɔ atsu shihilɛ nɛɛ eko fɛɛ eko he nii moŋ, shi shishitoo mlai kɛ ŋaawoi yɛ ni baanyɛ aye abua.

Kpɛlɛmɔ Shihilɛ lɛ nɔ Ní Otsake Ohe Owo Mli

Eyɛ mli akɛ mɛi komɛi susuɔ akɛ kɛ́ osuɔlɔ gbo ni ofó lɛ, etsɔɔ akɛ ohiɛ waaa loo ebaanyɛ eye mɔ awui, shi Datrɛfonyo Joyce Brothers ni eji jwɛŋmɔ he nilelɔ, ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ eji yoo okulafo lɛ kɛɛ akɛ, yaafo ji klɛŋklɛŋ nii ni akɛtsuɔ henumɔŋ naagba he nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eja gbɛ akɛ mɔ ko aaafo kɛ́ esuɔlɔ ko gbo, ni no baa piŋmɔ ni mɔ ni agbo ashi lɛ lɛ nuɔ he lɛ shi. Kaaha efee bo hiɛgbele akɛ obaafo. Enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ Biblia lɛ mli. Abraham ji nuu ko ni yɛ hemɔkɛyeli ni mli wa waa, ni ená hegbɛ akɛ atsɛ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ naanyo. Kɛlɛ, beni eŋa Sara ni esumɔɔ lɛ lɛ gbo lɛ, ‘eye Sara he ŋkɔmɔ ni efó lɛ.’—1 Mose 23:2.

Tɔmɔ bɛ he akɛ obaasumɔ ni okome ohi he ko banee, shi kaatse ohe kɛjɛ mɛi ahe. Abɛi 18:1 lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Mɔ ni etse ehe lɛ, akɔnɔ nii etaoɔ.” Yɛ no najiaŋ lɛ, taomɔ yelikɛbuamɔ kɛjɛ wekumɛi kɛ nanemɛi ni nuɔ nii ahe ehaa mɔ lɛ ŋɔɔ. Yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, gbɛjianɔtoo ni nɔ bɛ ji Kristofoi asafo lɛ, he ni nyɛmimɛi hii kɛ yei ni edara yɛ mumɔŋ baanyɛ amɛkɛ yelikɛbuamɔ kɛ ŋaawoo ni he hiaa aha yɛ lɛ.—Yesaia 32:1, 2.

Mɛi komɛi ena akɛ kɛ́ amɛha woji ni aŋmalaa kɛyeɔ amɛ ŋkɔmɔ lɛ ahetoo lɛ eyeɔ ebuaa waa. Enɛ baaha oná hegbɛ kɛŋmala nibii kpakpai ni okaiɔ yɛ ohefatalɔ lɛ he kɛ nibii ni nyɛfee kɛná nyɛhewɔ miishɛɛ lɛ. Kɛ́ ofee wolo ko ni okɛ mfonirii kɛ woji ni aŋmala kɛshɛje omii lɛ wo mli lɛ, ebaanyɛ eha okai nibii ni baanyɛ aye abua bo kɛkpee shihilɛ lɛ naa.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɔ ko ni suɔlɔ gbo etsɛko lɛ jwɛŋmɔ baanyɛ afutu lɛ, shi kɛ́ okpaaa nibii ni nyɛfɔɔ feemɔ lɛ afeemɔ lɛ ebaaye ebua bo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɛ́ nyɛyɛ be pɔtɛɛ ni nyɛkɛ wɔɔ, nyɛteɔ shi, nyɛyeɔ nii, loo nyɛkɛfeɔ nibii krokomɛi lɛ, kaakpa, yaa nɔ ofee nakai nibii lɛ. Kɛ́ ona akɛ onyɛɛɛ piŋmɔ lɛ naa okpee lɛ, tsɔ hiɛ ni oto nibii ni obaafee yɛ otsi lɛ naagbee kɛ gbi krɛdɛɛi tamɔ nyɛkpeemɔ gbi lɛ he gbijurɔyeli lɛ ahe gbɛjianɔ. Ehe miihia waa akɛ obaaya nɔ okɛ ohe awo Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi amli.—1 Korintobii 15:58.

Kɛ́ mɔ ko hao waa lɛ, ewaaa akɛ ebaakpɛ yiŋ ni ejaaa. Ekolɛ mɛi ni ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ kpakpa lɛ baasumɔ ni amɛná shihilɛ ni eba lɛ he sɛɛ. No hewɔ lɛ, ohe akafee oya kɛkpɛ yiŋ yɛ saji tamɔ shĩa ni obaahɔ̃ɔ, nitsumɔ ko ni okɛ oshika baayawo mli, fã ni obaafã kɛyahi he kroko, loo ni obaabote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ lɛ he. Abɛbua ko ni nilee yɔɔ mli lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔdɛŋbɔlɔ jwɛŋmɔi lɛ, nifálɛ sɔŋŋ ekɛbaa; shi mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ shɛii lɛ, enɔ̃ lɛ ohia kɛkɛ ni.” (Abɛi 21:5) Kɛ́ obaakpɛ yiŋ ni tamɔ nakai lɛ, esa akɛ omɛ kɛyashi be ni ooona akɛ ohiɛ ekã bo shi.

Ebaafee nɔ ni wa waa yɛ henumɔŋ gbɛfaŋ akɛ obaatsu ohefatalɔ lɛ nibii ahe nii, titri lɛ kɛ́ nyɛkɛ afii babaoo ehi shi, kɛlɛ fɛɛ fata awerɛhoyeli lɛ he. Kɛ́ otsi enɛ feemɔ oto lɛ ebaaha opiŋmɔ lɛ sɛɛ atsɛ. (Lala 6:6) Mɛi komɛi sumɔɔ ni amɛkometoo amɛfee enɛ; mɛi krokomɛi hu susuɔ akɛ kɛ́ amɛkɛ amɛnaanyo ni bɛŋkɛ amɛ kpaakpa fee ekome kɛtsu nibii nɛɛ ahe nii ni amɛgba nibii ni nitsumɔ nɛɛ haa akaiɔ lɛ he sane lɛ, ebaaye ebua amɛ. Ekolɛ obaasumɔ hu ni otao yelikɛbuamɔ kɛjɛ naanyo loo wekunyo ko ŋɔɔ kɛtsu woji komɛi ahe nii; tamɔ wolo ni tsɔɔ akɛ ohefatalɔ lɛ egbo; nɔ ni esa akɛ akɛbɔ amralo lɛ nitsumɔhei tamɔ shikatoohe loo nitsumɔi ni faa shika amaniɛ; kɛ́ obaatsake gbɛ́i ni kã nibii ni nyɛyɔɔ lɛ anɔ; nibii ni egbo eshi eha bo lɛ asɛɛ ni obaayadi; kɛ nyɔmɔ ni abɔ yɛ helatsamɔhe lɛ ni obaayawo.

Kaimɔ akɛ wɔyɛ jeŋ ko ni jeŋba sha eyi mli obɔ lɛ mli. Amrɔ nɛɛ ni eshwɛ okome lɛ, okɛ kaa baakpe yɛ mɔdɛŋ ni obɔɔ akɛ ohiɛ jeŋba kpakpa mli lɛ he. Wiemɔi ni bɔfo Paulo wie lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa ŋmɛnɛ fe bei fɛɛ ni eho. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ale lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃ lɛ hiɛmɔ yɛ hetsemɔ kɛ woo mli, jeee yɛ akɔnɔ hiɛdɔɔ mli, taakɛ bɔ ni jeŋmajiaŋbii ní leee Nyɔŋmɔ lɛ feɔ lɛ.” (1 Tesalonikabii 4:4, 5) Ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ obaakpoo sinii, woji, kɛ lalai ni woɔ bɔlɛnamɔ he hewalɛ.

Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ha ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ ebaahe be dani dɔlɛ ni yɔɔ omli lɛ baagbo. Adafitswaa wolo ni ji USA Today lɛ bɔ amaniɛ akɛ niiamlipɛimɔ ko ni University of Michigan Institute for Social Research lɛ fee lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ hooo kwraa lɛ, ebaahe nyɔji 18 dani mɔ ko ni ehefatalɔ egbo lɛ baanyɛ aje shishi akɛ eeba shihilɛ mli ni eyɔɔ dani ehefatalɔ lɛ gbo lɛ mli ekoŋŋ. Sɔlemɔ obi Nyɔŋmɔ kɛha tsuishitoo, ni ji su ni mumɔ lɛ yibii lɛ ji nɔ ni haa emɔɔ shi jogbaŋŋ lɛ. (Galatabii 5:22, 23) Eyɛ mli akɛ amrɔ nɛɛ osusuuu he nakai moŋ, shi beni be shwieɔ mli lɛ nibii baahi.

Bɔ ni Mɛi Komɛi Fee Amɛkpee Naa

Kɛha Anna ni kɛ ewu ehi shi kɛ miishɛɛ afii 40 sɔŋŋ lɛ, ewu lɛ gbele nyɛsɛɛ nɛɛ eye lɛ awui waa diɛŋtsɛ. Anna kɛɛ akɛ: “Mimami gbo beni miye afii 13, no sɛɛ lɛ mipapa, minyɛmimɛi hii enyɔ, kɛ agbɛnɛ minyɛmiyoo hu gbo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, manyɛ makɛɛ akɛ, amɛgbele lɛ dɔ mi moŋ, shi miwu gbele lɛ sha mi fe fɛɛ. Etamɔ nɔ ni afolɔ mimli enyɔ. Piŋmɔ lɛ naa wa naakpa.” Mɛni eye ebua lɛ ni enyɛ ekpee piŋmɔ nɛɛ naa? “Mifee wolo agbo ko, ni mikɛ woji ni aŋmala mi ní suɔmɔ wiemɔi kɛ hiɛsɔɔ wiemɔi ni kɔɔ miwu Darryl sui kpakpai ahe lɛ fɛɛ wo mli. Wolo lɛ eko fɛɛ eko wie nɔ ko pɔtɛɛ ko he yɛ ehe. Miyɛ nɔmimaa akɛ Yehowa hu kaiɔ lɛ, ni ebaatee lɛ shi yɛ gbohiiashitee lɛ mli.”

Esther ni eye afii 88 lɛ tsɔɔ nɔ ni eha enyɛ ekpee shihilɛ lɛ naa, ekɛɛ akɛ: “Yɛ afii 46 ni wɔkɛhi shi lɛ sɛɛ lɛ, shihilɛ ni wa fe fɛɛ ni mikɛkpe ji shoofeemɔ. Shi miyɔse akɛ be ni mináa mihaa mumɔŋ nibii lɛ eye ebua mi waa. Miyaa Kristofoi akpee daa taakɛ mifɔɔ feemɔ lɛ, mikɛ mɛi krokomɛi gbaa Biblia lɛ mli saji, ni mi diɛŋtsɛ hu mikaneɔ Biblia lɛ daa. Mihe ni mitsĩii kɛjɛɛɛ mɛi ahe lɛ hu eye ebua mi. Mikɛ nanemɛi ni boɔ mi toi lɛ bɔɔ. Jeee be fɛɛ be amɛshɛjeɔ mimii moŋ, shi mihiɛ sɔ be ni amɛná amɛha mi kɛ dioo ni amɛfee kɛbo mi toi lɛ waa diɛŋtsɛ.”

Robert ni kansa gbe eŋa beni amɛhi shi afii 48 sɛɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ osuɔlɔ ni okɛ lɛ gbaa sane, okɛ lɛ feɔ ekome kɛkpɛɔ yiŋ, okɛ lɛ fãa gbɛ nyɛyajieɔ nyɛhiɛtserɛ, ni nyɛgbaa niiashikpamɔ ni nyɛná yɛ gbi lɛ mli lɛ nyɛtsɔɔ nyɛhe lɛ gbo lɛ, ewa akɛ obaakpee naa. Ewa ha mi waa, shi mitswa mifai shi akɛ mihaŋ shihilɛ lɛ aye minɔ. Mitsuɔ nii waa ni mikaseɔ nii hu, ni no eye ebua mi kɛkpee shihilɛ lɛ naa. Sɔlemɔ hu ji nɔ ko ni eye ebua mi waa.”

Obaanyɛ Oná Miishɛɛ Ekoŋŋ yɛ Gbele lɛ Sɛɛ

Eyɛ mli akɛ suɔlɔ ko gbele ji shihilɛ ko ni wa waa ni mɔ baanyɛ ekɛkpe moŋ nɛ, shi kɛlɛ no etsɔɔɔ akɛ hiɛnɔkamɔ ko bɛ. Kɛ́ ojie ojwɛŋmɔ yɛ nɔ ni eba lɛ nɔ lɛ, ekolɛ obaanyɛ ona akɛ hegbɛ babaoo yɛ kɛha bo ni okɛbaafee nibii ni tsutsu ko lɛ onaaa be ni fa kɛfee, tamɔ shwɛmɔi kɛ gbɛfaa nɛkɛ. Nifeemɔi nɛɛ baanyɛ aye abua bo ni ohe akafee shoo. Yɛ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ enɛ baafee hegbɛ ni amɛná akɛ amɛkɛ amɛhe baawo Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Ama nɔ mi akɛ kɛ́ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi lɛ, wɔnáa miishɛɛ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli, ejaakɛ Yesu kɛɛ akɛ: “Nɔhamɔ mli yɛ jɔɔmɔ [miishɛɛ] fe hemɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 20:35.

Kaasusu kɔkɔɔkɔ akɛ onyɛŋ oná miishɛɛ dɔŋŋ. Ná hekɛnɔfɔ̃ɔ akɛ kɛ́ otee Yehowa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ebaakwɛ onɔ. Lalatsɛ David ŋma akɛ: ‘Yehowa fĩɔ okulafo sɛɛ.’ (Lala 146:9) Eji miishɛɛ sane akɛ wɔɔle akɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ jeee “musuŋtsɔlɛi atsɛ kɛ miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ” kɛkɛ ji Yehowa, shi etee nɔ ewie hu akɛ: ‘Yehowa gbɛɔ edɛŋ ni ehaa nɔ fɛɛ nɔ ní hiɛ kã lɛ tɔɔ kɛ nii ní etaoɔ.’ (2 Korintobii 1:3; Lala 145:16) Eji anɔkwale akɛ Yehowa ni ji suɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ baanyɛ aye abua mɛi ni kɛ anɔkwayeli taoɔ yelikɛbuamɔ kɛjɛɔ edɛŋ lɛ, eesumɔ akɛ ekɛ yelikɛbuamɔ baaha, ni efee klalo hu akɛ ebaafee nakai. Eba akɛ ohenumɔi baatamɔ Israelbii ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ anɔ lɛ, mɛi ni lá akɛ: “Miihole mihiŋmɛii anɔ makwɛ gɔji lɛ: nɛɛgbɛ miyelikɛbuamɔ baajɛ aba? Miyelikɛbuamɔ jɛɔ Yehowa, mɔ ni fee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ, ŋɔɔ.”—Lala 121:1, 2.—w10-E 03/1.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 30]

Mɛi akpekpei abɔ etsɔ awerɛho shihilɛ kɛ shoofeemɔ ni baa kɛ́ ohefatalɔ gbo lɛ mli. Ani bo hu agbo ashi bo?

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 32]

Ani Obaabote Gbalashihilɛ Mli Ekoŋŋ?

Biblia lɛ tsɔɔ akɛ gbele kɛ gbalashihilɛ baa naagbee, ni enɛ haa hefatalɔ ni agbo ashi lɛ lɛ náa hegbɛ akɛ ebaanyɛ ebote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ. (1 Korintobii 7:39) Shi kɛlɛ, yiŋkpɛɛ nɛɛ ji mɔ aŋkro sane. Kɛlɛ, ehe miihia ni aha bii lɛ ale yiŋ ni akpɛ nɛɛ koni amɛye amɛbua amɛfɔlɔ lɛ kɛ́ ehe bahia ni amɛfee nakai. (Filipibii 2:4) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kulɛ Andrés sumɔɔɔ ni epapa abote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ. Beni emami yɔɔ wala mli lɛ esumɔɔ lɛ waa, no hewɔ lɛ enu he akɛ esaaa akɛ mɔ ko yeɔ enajiaŋ. Ekɛɛ akɛ: “Shi etsɛɛɛ tsɔ ni miyɔse akɛ mipapa yiŋkpɛɛ lɛ ja. Gbalashihilɛ ha ená miishɛɛ ekoŋŋ. Ebɔi nibii komɛi ni ekpa feemɔ lɛ afeemɔ, tamɔ gbɛfãa nɛkɛ. Anɔkwa mihiɛ esɔ eŋa ni ekɛ lɛ ehi shi lɛ waa ejaakɛ ekwɛɔ mipapa jogbaŋŋ.”

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

Kɛ́ akɛhe wo nibii afeemɔ mli daa ní asɔle abi Nyɔŋmɔ kɛha tsuishitoo lɛ eyeɔ ebuaa ní anyɛ akpee shihilɛ lɛ naa