Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Oblahii kɛ Oblayei ni Haa Yehowa Tsui Nyɔɔ Emli

Oblahii kɛ Oblayei ni Haa Yehowa Tsui Nyɔɔ Emli

Oblahii kɛ Oblayei ni Haa Yehowa Tsui Nyɔɔ Emli

Ato nikasemɔi nɛɛ ahe gbɛjianɔ kɛha oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ Yehowa Odasefoi ateŋ lɛ titri. No hewɔ lɛ wɔmiiwo oblahii kɛ oblayei hewalɛ koni amɛkase nikasemɔ nɛɛ jogbaŋŋ ni amɛha saji ahetoo babaoo kɛ́ aakase yɛ asafoŋ Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ shishi lɛ.

“Mibi, feemɔ ohe nilelɔ, ní oha mitsui anyɔ mimli, ní maná hetoo maha mɔ ni bɔɔ mi ahora lɛ.”—Abɛi 27:11.

1, 2. (a) Tsɔɔmɔ kɛji fɛo ni je lɛŋ nibii lɛ aaafee bo lɛ etsɔɔɔ akɛ osaaa mɔ ni feɔ Kristofonyo kwraa. (Romabii 7:21) (b) Mɛni okaseɔ kɛjɛɔ Asaf nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli? (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 13 lɛ.)

FEEMƆ ohe mfoniri akɛ oohe atadei yɛ shwapo ko mli. Beni okwɛɔ atadei lɛ amli lɛ, ohiŋmɛi gbá atade ko nɔ, ni efee bo fɛo amrɔ nɔŋŋ. Esu kɛ bɔ ni akpɛ lɛ aha lɛ tamɔ nɔ ni hi kɛha bo, ni jara ni kpɛtɛ he lɛ tsɔɔ akɛ ejara yɛ mlɛo. Shi no sɛɛ lɛ osaa okwɛ lɛ jogbaŋŋ. Nɔ ni ha onaa kpɛ ohe ji akɛ, oyɔse akɛ atade lɛ naabugbɛ ekwa, ni akpɛɛɛ lɛ jogbaŋŋ. Eyɛ mli akɛ atade lɛ yɛ fɛo moŋ, shi bɔ ni akpɛ lɛ aha lɛ ehiii. Ani okɛ oshika baahe nii ni ehiii nɛɛ?

2 Okɛ enɛ ato shihilɛ ni obaanyɛ okɛkpe akɛ Kristofonyo oblanyo loo oblayoo lɛ he okwɛ. Kɛ́ okwɛ nibii ni yɔɔ je nɛɛ mli—ni tamɔ nakai atade lɛ pɛpɛɛpɛ lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ—ekolɛ ebaafee tamɔ nɔ ni yɔɔ fɛo waa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ onanemɛi skulbii lɛ baaya henaabuamɔi ni yɔɔ miishɛɛ ashishi, amɛkɛ tsofai fɔji baatsu nii, amɛbaanu dãa, naanyobɔɔ ni yɔɔ gbagbalii baaya nɔ yɛ hii lɛ kɛ yei lɛ ateŋ, ni amɛkɛ amɛhe baawo bɔlɛnamɔ ni tsɔɔ gbalashihilɛ hiɛ lɛ mli. Ani shihilɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ feɔ bo fɛo bei komɛi? Ani oshweɔ ni oyasa nɔ ni amɛbuɔ lɛ akɛ heyeli lɛ naa fioo? Kɛ́ nakai ni lɛ, kaamu sane naa oyá nɔŋŋ akɛ oji mɔ fɔŋ, ni ákɛ oji mɔ ni esaaa kwraa akɛ efeɔ Kristofonyo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ je lɛ baanyɛ afee nɔ ni feɔ mɔ fɛo waa—kɛha mɔ ko po ni sumɔɔ ni esa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ.—2 Timoteo 4:10.

3. (a) Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ bɛ he akɛ aaadi je lɛŋ nibii asɛɛ lɛ? (b) Te Kristofonyo ko tsɔɔ bɔ ni je lɛŋ nibii asɛɛtiumɔ ji yakatswaa nɔ̃ lɛ mli eha tɛŋŋ?

3 Ofainɛ, agbɛnɛ saamɔ okwɛ lɛ jogbaŋŋ ekoŋŋ, tamɔ bɔ ni obaakwɛ atade ko ni oyɔɔ ehemɔ he miishɛɛ lɛ. Bo diɛŋtsɛ bi ohe akɛ, ‘Te nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ su hi ha tɛŋŋ?’ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ “je lɛ hoɔ eyaa.” (1 Yohane 2:17) Miishɛɛ fɛɛ ni anáa yɛ mli lɛ baafee nɔ ni hi yɛ be kukuoo ko pɛ mli. Kɛfata he lɛ, nɔ ni jɛɔ jeŋba ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ bɛ mli lɛ mli kɛbaa lɛ ehiii kwraa. Sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ he. Kristofonyo yoo ko ni ehe bahia koni edamɔ nɔ ni etsɛ lɛ akɛ “piŋmɔi ni jɛɔ oblayeiaŋ be ni akɛtsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ mli ba” lɛ naa lɛ kɛɛ akɛ: “Je lɛ baanyɛ afee tamɔ nɔ ni yɔɔ fɛo ni gbalaa mɔ. Ni esumɔɔ koni ohe oye akɛ obaanyɛ okɛ ohe awo ehiɛtserɛjiemɔi lɛ amli ni piŋmɔ ko fataaa he. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ enɛ nyɛŋ aba lɛ nakai. Je lɛ kɛ bo baatsu nii kɛha lɛ diɛŋtsɛ esɛɛnamɔ, ni kɛ egbe naa lɛ, ebaashɛ bo efɔ̃.” * Mɛni hewɔ esa akɛ ofite oblahiiaŋ loo oblayeiaŋ be lɛ yɛ shihilɛ gbɛ ni ehiii nɛɛ mli?

Hebuu Kɛmiijɛ ‘Mɔ Fɔŋ lɛ Dɛŋ’

4, 5. (a) Beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, mɛni ebi yɛ esɔlemɔ kɛha Yehowa lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ enɛ ji nibimɔ ni sa lɛ?

4 Akɛni oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ Yehowa Odasefoi ateŋ lɛ eyɔse akɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ bɛ nɔ̃ kpakpa ko ni ekɛbaaha amɛ hewɔ lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkwa je lɛ kɛ naanyobɔɔ. (Yakobo 4:4) Ani oji oblahii kɛ oblayei anɔkwafoi nɛɛ ateŋ mɔ ko? Kɛ́ ofata amɛhe lɛ, no lɛ osa yijiemɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebɛ mlɛo akɛ aaate shi awo tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni afee mɔ ni yɔɔ srɔto, shi mɔ ko yɛ ni baanyɛ aye abua bo.

5 Beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, esɔle akɛ Yehowa ‘abu’ ekaselɔi lɛ ‘ahe yɛ mɔ fɔŋ lɛ hewɔ.’ (Yohane 17:15) Yesu bi nii ni tamɔ nɛkɛ yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ. Ele akɛ shihilɛ gbɛ ni tsɔɔ emuuyeli mlihiɛmɔ lɛ ebafeŋ mlɛo kɛhaŋ esɛɛnyiɛlɔi lɛ, ni ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni amɛye. Mɛni hewɔ? Taakɛ Yesu tsɔɔ mli lɛ, oti kome ji akɛ, ekaselɔi lɛ kɛ henyɛlɔ ko ni anaaa lɛ ni he wa baakpe—‘mɔ fɔŋ lɛ,’ Satan Abonsam. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ̃ fɔŋ nɛɛ “nyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi.”—1 Petro 5:8.

6. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Satan bɛ mɔbɔnalɛ ko kwraa kɛha gbekɛbii lɛ?

6 Yɛ yinɔsane be fɛɛ mli lɛ, Satan náa yiwaa ni naa wa ni ekɛbaa adesai anɔ ni haa amɛnaa nɔ̃ lɛ he miishɛɛ. Susumɔ amanehulu ni yɔɔ gbeyei ni Satan kɛba Hiob kɛ eweku lɛ nɔ lɛ he okwɛ. (Hiob 1:13-19; 2:7) Ekolɛ obaanyɛ okai bo diɛŋtsɛ owala shihilɛ mli saji ni tsɔɔ Satan yiwalɛ mumɔ lɛ he okadii. Abonsam miihũu, ni enaaa oblahii kɛ oblayei amɔbɔ yɛ mɔ ni etaoɔ emi lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ shishijee mli lɛ, Herode to ŋaa koni akpata gbekɛbii hii fɛɛ ni eye afii enyɔ loo mɛi ni yeko nakai ni yɔɔ Betlehem lɛ ahiɛ. (Mateo 2:16) Ebaanyɛ efee akɛ Satan ji mɔ ni tsirɛ Herode—efee enɛ kɛbɔ mɔdɛŋ koni ekpata gbekɛ ni baatsɔ Nyɔŋmɔ shiwoo Mesia lɛ ni ekɛ Nyɔŋmɔ kojomɔ baaba Satan nɔ wɔsɛɛ lɛ hiɛ! (1 Mose 3:15) Eyɛ faŋŋ akɛ Satan bɛ mɔbɔnalɛ ko kwraa kɛha gbekɛbii. Oti pɛ ni ma ehiɛ ji ni emi adesai babaoo bɔ ni ebaanyɛ. Enɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ amrɔ nɛɛ, ejaakɛ ashwie Satan kɛjɛ ŋwɛi kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ, “egiri naakpa, ni ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ.”—Kpojiemɔ 12:9, 12.

7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Yehowa kwraa yɛ Satan he? (b) Te Yehowa nuɔ miishɛɛ ni oooná yɛ shihilɛ mli lɛ he ehaa tɛŋŋ?

7 Ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ Satan ni “egiri naakpa” lɛ kwraa lɛ, Yehowa yɛ “mɔbɔnalɛ.” (Luka 1:78) Eji suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ diɛŋtsɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔ-Bɔlɔ lɛ jieɔ su ni nɔ bɛ nɛɛ kpo aahu akɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” (1 Yohane 4:8) Mɛɛ srɔtofeemɔ ni yɔɔ je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ ni oná hegbɛ akɛ osɔmɔ lɛ lɛ teŋ enɛ ji nɛkɛ! Yɛ be mli ni Satan taoɔ mɔ ko koni emi lɛ lɛ, Yehowa ‘sumɔɔɔ akɛ mɛi komɛi alaaje.’ (2 Petro 3:9) Ebuɔ adesa fɛɛ adesa wala akɛ ejara wa—ni onɔ̃ lɛ fata he. Kɛ Yehowa wo bo hewalɛ yɛ e-Wiemɔ lɛ mli koni okafee ohe mɔ ni jɛ je lɛ mli lɛ, jeee mɔdɛŋ ebɔɔ koni etsĩ miishɛɛ ni obaaná yɛ wala mli lɛ naa loo ni etsĩ heyeli ni oyɔɔ lɛ naa. (Yohane 15:19) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, eebu ohe yɛ mɔ fɔŋ lɛ hewɔ. Oŋwɛi Tsɛ lɛ miisumɔ ni oná nɔ ko ni hi kwraa fe je nɛŋ miishɛɛ ni sɛɛ etsɛɛɛ kwraa lɛ. Nɔ ni eshweɔ ji ni oná “anɔkwa wala lɛ”—naanɔ shihilɛ yɛ paradeiso shikpɔŋ lɛ nɔ. (1 Timoteo 6:17-19) Yehowa miisumɔ ni oye omanye, ni eewo bo hewalɛ koni onine ashɛ nakai oti lɛ nɔ. (1 Timoteo 2:4) Kɛfata he lɛ, Yehowa kɛ ninefɔɔ krɛdɛɛ ko miiha bo. Mɛni ji no?

‘Ha Mitsui Anyɔ Mimli’

8, 9. (a) Mɛɛ nikeenii obaanyɛ okɛha Yehowa? (b) Taakɛ afee he nɔkwɛmɔnɔ yɛ Hiob sane lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Satan bɔ Yehowa ahora yɛ?

8 Ani ohé nikeenii ko oha onaanyo ko ni bɛŋkɛ bo kpaakpa ko pɛŋ, ní yɛ sɛɛ mli lɛ, ona yɛ ehiɛ akɛ emii eshɛ ehe babaoo ni ákɛ efee lɛ naakpɛɛ ni ehiɛ esɔ akɛ enine shɛ nɔ? Ekolɛ okɛ be babaoo susu nikeenii tuuntu ni sa kɛha nakai mɔ lɛ he. Agbɛnɛ susumɔ sanebimɔ nɛɛ he okwɛ: Mɛɛ nikeenii obaanyɛ okɛha o-Bɔlɔ, Yehowa Nyɔŋmɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, ekolɛ ebaafee tamɔ nɔ ni nilee bɛ wiemɔ nɛɛ mli. Mɛni Ofe lɛ taoɔ kɛjɛɔ adesa folo ko kɛkɛ dɛŋ? Mɛni obaanyɛ okɛha lɛ ni ebɛ eko momo? Biblia lɛ kɛ hetoo lɛ haa yɛ Abɛi 27:11 akɛ: “Mibi, feemɔ ohe nilelɔ, ní oha mitsui anyɔ mimli, ní maná hetoo maha mɔ ni bɔɔ mi ahora lɛ.”

9 Taakɛ ekolɛ ole kɛjɛ o-Biblia lɛ kasemɔ mli lɛ, Satan Abonsam ji mɔ ni bɔɔ Yehowa ahora lɛ. Ejaje akɛ jeee suɔmɔ mli mɛi ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ jɛɔ amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ, shi moŋ yɛ pɛsɛmkunya yiŋtoi ahewɔ. Satan jajeɔ akɛ, kɛ́ aha amɛna nɔ̃ lɛ, amɛbaakpoo anɔkwa jamɔ oya nɔŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni Satan kɛɛ Yehowa ni kɔɔ jalɔ Hiob he lɛ he okwɛ, akɛ: “Ani jeee afãbaŋ ofo owo ekɛ ewe kɛ nɔ fɛɛ nɔ ní eyɔɔ lɛ he kɛkpe? Ojɔɔ eninenaa nitsumɔ nɔ, ni ekooloi eshwere yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Shi agbɛnɛ kpã onine mli ní ota enii ní eyɔɔ lɛ fɛɛ he; akɛ ekwaŋo yɛ ohiɛ lo!”—Hiob 1:10, 11.

10. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ jeee Hiob emuuyeli mlihiɛmɔ lɛ pɛ he sane Satan bi lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli he sane lɛ kɔɔ ohe yɛ?

10 Taakɛ eje kpo yɛ Biblia mli sane lɛ mli lɛ, Satan biii sane yɛ Hiob anɔkwayeli lɛ pɛ he, shi moŋ yɛ mɛi fɛɛ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ anɔ̃ lɛ he—ni bo hu ofata he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni Satan wieɔ adesai fɛɛ ahe lɛ, ekɛɛ Yehowa akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ní mɔ ko [jeee Hiob pɛ kɛkɛ shi moŋ mɔ fɛɛ mɔ] yɔɔ lɛ eŋɔhaa yɛ ewala hewɔ!” (Hiob 2:4) Ani onaa gbɛfaŋnɔ ni oyɔɔ yɛ sane ni he hiaa nɛɛ mli lɛ? Taakɛ atsɔɔ mli yɛ Abɛi 27:11 lɛ, Yehowa miikɛɛ akɛ nɔ ko yɛ ni obaanyɛ okɛha lɛ—nɔ ko ni ebaanyɛ edamɔ nɔ koni eha ehorabɔlɔ Satan hetoo. Susumɔ he okwɛ—Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ miibi bo koni oná gbɛfaŋnɔ yɛ sane ni fe fɛɛ lɛ he nitsumɔ mli. Mɛɛ gbɛnaa kɛ hegbɛ kpele po oyɔɔ nɛkɛ! Ani obaanyɛ otsu nɔ ni Yehowa biɔ yɛ odɛŋ lɛ he nii? Hiob tsu he nii. (Hiob 2:9, 10) Nakai nɔŋŋ Yesu kɛ mɛi krokomɛi babaoo ni hi shi yɛ yinɔsane mli ni aleee amɛyibɔ, ní oblahii kɛ oblayei babaoo fata he lɛ fee. (Filipibii 2:8; Kpojiemɔ 6:9) Bo hu obaanyɛ ofee nakai nɔŋŋ. Shi kɛlɛ, nɔ kome ni esaaa akɛ ohiɛ kpaa nɔ ji akɛ, adamɔɔɔ teŋ yɛ sane nɛɛ mli. Okɛ onifeemɔ baatsɔɔ akɛ ofiɔ Satan ahorabɔɔ lɛ sɛɛ loo Yehowa hetoohamɔ lɛ sɛɛ. Namɔ sɛɛ obaafi?

Yehowa Susuɔ Ohe!

11, 12. Ani eji nɔ ko ni saa Yehowa he, kɛ́ ohala akɛ obaasɔmɔ lɛ loo osɔmɔŋ lɛ? Tsɔɔmɔ mli.

11 Ani nihalamɔ ni ofeɔ lɛ kɔɔ Yehowa he diɛŋtsɛ? Ani gbɔmɛi ni fa ehiko shi akɛ anɔkwafoi kɛhako lɛ, ni baaha ená hetoo ni sa kɛha Satan? Eji anɔkwale, Abonsam jaje akɛ mɔ ko mɔ ko bɛ ni jɛɔ esuɔmɔ mli esɔmɔɔ Yehowa, naafolɔmɔ ko ni ana momo akɛ eji amale. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa miisumɔ ni ofi esɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛyeli he sane lɛ mli akɛni esusuɔ ohe akɛ aŋkro lɛ hewɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔɔ akɛ bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome laajeɔ.”—Mateo 18:14.

12 Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa yɛ gbɛ ni okɔɔ lɛ he miishɛɛ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, enɛ saa ehe. Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ Yehowa yɛ henumɔi ni mli wa ni nibii kpakpai loo efɔji ni adesai feɔ lɛ teeɔ lɛ shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Israelbii lɛ ka Yehowa nɔtonɔto lɛ, ‘emli wo la.’ (Lala 78:40, 41) Beni “gbɔmɛi anɔ fɔŋ feemɔ fá” yɛ be ni tsɔ Noa gbii amli Nu Afua lɛ hiɛ lɛ mli lɛ, “edɔ” Yehowa “yɛ etsui mli.” (1 Mose 6:5, 6) Susumɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ he okwɛ. Kɛ́ okɔ gbɛ ni ehiii lɛ, obaanyɛ oha o-Bɔlɔ lɛ mli awo la. Enɛ etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ egbɔjɔ loo akɛ henumɔ ji nɔ ni yeɔ enɔ. Shi moŋ esumɔɔ bo ni esusuɔ ohilɛ-kɛhamɔ he. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ ofee nɔ ni ja lɛ, ohaa Yehowa tsui nyɔɔ emli. Jeee hetoo kroko ni ená ni ekɛbaaha Satan lɛ he miishɛɛ pɛ eyɔɔ, shi moŋ akɛ agbɛnɛ ebaanyɛ etsɔ o-Nyɔmɔwolɔ hu. Ni no ji nɔ ko ni esumɔɔ akɛ efee. (Hebribii 11:6) Mɛɛ Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ po Yehowa Nyɔŋmɔ ji nɛkɛ!

Jɔɔmɔi Babaoo Bianɛ

13. Yehowa sɔɔmɔ haa anáa jɔɔmɔ bianɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Jeee wɔsɛɛ be mli pɛ abaaná jɔɔmɔi ni jɛɔ Yehowa sɔɔmɔ mli baa lɛ mli ŋɔɔmɔ. Akɛ miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli ejɔɔ oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ Yehowa Odasefoi ateŋ lɛ bianɛ, ni enɛ sa jogbaŋŋ. Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Yehowa akpɔi lɛ ja pɛ, ni ehaa mɔ tsui nyáa.” (Lala 19:9) Yehowa le nɔ ni hi kɛha wɔ fe bɔ ni adesa ko le. Yehowa wie kɛtsɔ gbalɔ Yesaia nɔ akɛ: “Mi ji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsɔɔo nii ni hi hao, mɔ ni tsɔɔo gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ. Eji obo mikitai lɛ atoi kulɛ, ohejɔlɛ aaatamɔ faa, ni ojalɛ hu aaatamɔ ŋshɔkei.”—Yesaia 48:17, 18.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia shishitoo mlai baaye abua bo koni okwa nyɔmɔyeli mli naagbai?

14 Biblia shishitoo mlai atoi ni obaabo lɛ baaye abua bo koni ojo piŋmɔ kɛ tsuiŋdɔlɛ babaoo naa foi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ mɛi ni ená shika he suɔmɔ lɛ ‘kɛ piŋmɔi babaoo egbulɔ amɛhe.’ (1 Timoteo 6:9, 10) Ani otipɛŋfoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ena nɔ̃ kɛjɛ nibii ni ehiii ni jɛɔ mli kɛbaa ni ŋmalɛ nɛɛ wie he lɛ mli? Oblahii kɛ oblayei komɛi emɔ nyɔmɔ babaoo diɛŋtsɛ akɛni amɛsusuɔ akɛ esa akɛ amɛná atade hee ko ni hiɛ gbɛi hee fe fɛɛ eko kɛ tsɔji bibii heei komɛi ni eba nɔ ehee lɛ eko lɛ hewɔ. Nyɔmɔ ni akɛ bei babaoo woɔ kɛ ehe kpai wuji lɛ ahe sɔ̃ ni aaakã onɔ yɛ nibii ni yɛ anɔkwale mli lɛ onyɛŋ ohe lɛ ahewɔ lɛ ji nyɔŋyeli ko ni naa wa!—Abɛi 22:7.

15. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Biblia shishitoo mlai buɔ ohe kɛjɛɔ naagbai ni jɛɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara mli kɛbaa lɛ he yɛ?

15 Susumɔ sane ni kɔɔ bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara he lɛ hu he okwɛ. Daa afi lɛ, gbekɛbii yei babaoo ni yeko afii 20 lɛ ŋɔɔ hɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ. Mɛi komɛi fɔɔ bii ni amɛbɛ suɔmɔ ni asaŋ amɛbɛ nyɛmɔ hu ni amɛkɛaakwɛ amɛ. Mɛi krokomɛi yafiteɔ musu lɛ ni amɛnaa nɔ̃ yɛ amɛhenilee ni gbaa amɛnaa lɛ hewɔ. Agbɛnɛ hu, oblahii kɛ oblayei ni náa bɔlɛnamɔ mli tsɛŋemɔ helai, tamɔ AIDS lɛ hu yɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛha mɔ ni le Yehowa lɛ, nɔ ni ehiii fe fɛɛ ni jɛɔ mli baa ji ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ ni fiteɔ. * (Galatabii 5:19-21) Yiŋtoo kpakpa hewɔ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛjoa ajwamaŋbɔɔ naa foi” lɛ.—1 Korintobii 6:18.

“Miishɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ” ni Asɔmɔɔ Lɛ

16. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa sumɔɔ ni omii ashɛ ohe yɛ óblahiiaŋ loo óblayeiaŋ lɛ? (b) Mɛni hewɔ Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔ haa bo koni okɛtsu nii lɛ?

16 Biblia lɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa ji lɛ mli akɛ “miishɛɛ Nyɔŋmɔ.” (1 Timoteo 1:11, NW) Eesumɔ ni bo hu oná miishɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, lɛ diɛŋtsɛ e-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Ha omii ashɛ ohe yɛ oblahiiaŋ, ni oná tsuijurɔ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.” (Jajelɔ 11:9) Shi Yehowa naa nii kɛtekeɔ amrɔmrɔ shihilɛ lɛ ni ebaanyɛ eyɔse nibii ni sɛɛ tsɛɔ ni jɛɔ jeŋba kpakpa kɛ jeŋba gbonyo fɛɛ mli kɛbaa lɛ. No hewɔ ni ewoɔ bo ŋaa akɛ: “Asaŋ kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli, be mli ni gbii fɔji lɛ nako aba, ni afii ní obaakɛɛ yɛ amɛhe akɛ: ‘Minaaa amɛhe miishɛɛ’ lɛ, nako ashɛ lɛ.”—Jajelɔ 12:1.

17, 18. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofonyo oblayoo ko tsɔɔ miishɛɛ ni eyɔɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ mli yɛ, ni te obaafee tɛŋŋ oná nakai miishɛɛ lɛ nɔŋŋ eko lɛ?

17 Ŋmɛnɛ, oblahii kɛ oblayei babaoo ená miishɛɛ waa yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Lina ni eye afii 15 lɛ kɛɛ akɛ: “Miyɛ hekɛnɔfɔɔ kɛ bulɛ kɛha mihe. Miyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ yɛ mihe ni mitsiɔ kɛjɛɔ tawa shɛremɔ kɛ tsofai fɔji kɛ nitsumɔ he lɛ hewɔ. Mináa gbɛtsɔɔmɔ kpakpa kɛtsɔɔ asafo lɛ nɔ, ni no yeɔ ebuaa mi koni mate shi mashi Satan nɔnyɛɛ ni yɔɔ gbeyei lɛ. Naanyobɔɔ ni woɔ mɔ hewalɛ ni yɔɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ haa mihiɛ feɔ ŋmɔlɔŋmɔlɔ be fɛɛ be. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, miyɛ naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ he gbɛkpamɔ ni nɔ bɛ.”

18 Taakɛ Lina ji lɛ, Kristofoi oblahii kɛ oblayei babaoo miiwuu hemɔkɛyeli he ta lɛ waa, ni enɛ haa amɛnáa miishɛɛ. Amɛyɔseɔ akɛ amɛwala—ni bei komɛi lɛ emli yiɔ obɔ kɛ naagbai lɛ—yɛ yiŋtoo diɛŋtsɛ kɛ wɔsɛɛ be ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ, yaa nɔ ni osɔmɔ Nyɔŋmɔ ni yɔɔ ohilɛ-kɛhamɔ he miishɛɛ diɛŋtsɛ lɛ. Ha etsui anyɔ emli, ni ebaaha omli afili bo bianɛ kɛ agbɛnɛ kɛyashi naanɔi anaanɔ!—Lala 5:12.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 3 Kwɛmɔ sane ni ji “The Truth Gave Me Back My Life” (Anɔkwale lɛ Ha Minine Shɛ Miwala Nɔ Ekoŋŋ), ni je kpo yɛ October 22, 1996 Awake! wolo tɛtrɛɛ lɛ mli lɛ mli.

^ kk. 15 Eyɛ miishɛɛ akɛ aaale akɛ kɛji mɔ ko shwa ehe, ekpa eshafeemɔ, ni ejaje ehe eshai lɛ, Yehowa ‘kɛaafa lɛ aahu!’—Yesaia 55:7.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ oshara ni jɛ ‘mɔ fɔŋ,’ Satan ŋɔɔ okɛkpeɔ?

• Te obaafee tɛŋŋ oha Yehowa tsui anyɔ emli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ tsɔɔ yɛ akɛ Yehowa susuɔ ohe?

• Mɛni ji jɔɔmɔi ni jɛɔ Yehowa sɔɔmɔ mli kɛbaa lɛ ekomɛi?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Shwɛ Fioo ni Jalɔ ko Nane Atɔ̃tɔ

Asaf ji Levinyo lalafolɔ ko ni hé gbɛi yɛ Yehowa sɔlemɔwe ni yɔɔ blema Israel lɛ mli. Efolɔ lalai po ni akɛtsu nii yɛ maŋ jamɔ lɛ mli. Shi yɛ Asaf hegbɛ ni yɔɔ srɔto lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, etipɛŋfoi lɛ ajeŋba ni Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ bɛ mli, ni etamɔ nɔ ni amɛkuɔ Nyɔŋmɔ mlai lɛ amli ni amɛnáaa toigbalamɔ ko yɛ he lɛ laka lɛ. Sɛɛ mli lɛ Asaf kpɛlɛ nɔ akɛ: “Shwɛ fioo ni minaji agbá afã, shwɛ sharao ni minaji ashane. Ejaakɛ, beni mina bɔ ni mɛi fɔji shwereɔ lɛ, miye hewolɔi lɛ ahe awuŋa.”—Lala 73:2, 3.

Sɛɛ mli lɛ, Asaf tee Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe lɛ, ni eyasɔle yɛ sane lɛ he. Beni esaa esusu sane lɛ he ekoŋŋ yɛ mumɔŋ gbɛ nɔ lɛ, ena akɛ Yehowa nyɛ̃ɔ efɔŋfeemɔ, ni ákɛ mɔ fɔŋ kɛ jalɔ fɛɛ baakpa nɔ ni amɛduɔ lɛ yɛ be ni sa mli. (Lala 73:17-20; Galatabii 6:7, 8) Eji anɔkwale akɛ mɛi fɔji lɛ damɔ hei ni shamɔɔ trotro. Yɛ naagbee mli lɛ, amɛnine baanyɛ shi beni Yehowa kpataa gbɛjianɔtoo ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ hiɛ lɛ.—Kpojiemɔ 21:8.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa yɛ ohilɛ-kɛhamɔ he miishɛɛ diɛŋtsɛ, yɛ be mli ni oti ni ma Satan hiɛ ji ni emi bo lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Oblahii kɛ oblayei babaoo miiná miishɛɛ waa kɛtsɔ nanemɛi Kristofoi ni amɛkɛ amɛ sɔmɔɔ Yehowa lɛ nɔ