Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛwoa Mɛi ni akɛ Hegbɛ Eha Amɛ Koni Amɛye Nyɛnɔ Lɛ

Nyɛwoa Mɛi ni akɛ Hegbɛ Eha Amɛ Koni Amɛye Nyɛnɔ Lɛ

Nyɛwoa Mɛi ni akɛ Hegbɛ Eha Amɛ Koni Amɛye Nyɛnɔ Lɛ

“Nyɛwoa mɛi fɛɛ; nyɛsumɔa nyɛnyɛmimɛi; nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei; nyɛwoa maŋtsɛ.”—1 PETRO 2:17.

1, 2. Te mɛi buɔ nɔyeli hegbɛ ŋmɛnɛ amɛhaa tɛŋŋ? Mɛni hewɔ?

NYƐ ko ye ŋkɔmɔ akɛ: “Gbekɛbii lɛ ji mɛi ni yɔɔ hegbɛ lɛ fɛɛ. Bulɛ ko bɛ kɛha fɔlɔi.” Adafitswaa kadimɔ nii ní mɔ ko kɛkpɛtɛ etsɔne he lɛ kaneɔ akɛ: “Tee Shi Owo Hegbɛ ni Ayɔɔ Lɛ.” Taakɛ ole lɛ, enɛɛmɛi ji shihilɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahe nɔkwɛmɔnii enyɔ pɛ. Anaa bulɛ ni abɛ kɛha fɔlɔi, tsɔɔlɔi, nitsumɔtsɛmɛi, kɛ nɔyeli lɛ mli onukpai lɛ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he.

2 Ekolɛ mɛi komɛi baahole amɛkɔji anɔ ni amɛkɛɛ akɛ: ‘Ojogbaŋŋ, mɛi ni hiɛ nɔyeli hegbɛi lɛ jeee mɛi ni sa akɛ mikɛ bulɛ haa amɛ.’ Ekolɛ ebaawa akɛ aaaje enɛ he ŋwane yɛ bei komɛi amli. Nɔ ni wɔkɛkpeɔ ji adafitswaa woji amli saji ni baa be fɛɛ be ni kɔɔ nɔyeli lɛ mli onukpai ni amɛkpɔtɔ, nitsumɔtsɛmɛi hiɛjoolɔi, tsɔɔlɔi ni he esako, kɛ fɔlɔi ni jɛ́ɔ mɔ. Miishɛɛ sane ji akɛ, Kristofoi fioo ko pɛ buɔ mɛi ni yɔɔ hegbɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ yɛ nakai gbɛ nɔ.—Mateo 24:45-47.

3, 4. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi ajie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi ni yɔɔ nɔyeli gbɛhei amli lɛ?

3 Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔyɛ ‘yiŋtoo ni nyɛɔ wɔnɔ’ ni haa wɔkɛ bulɛ haa mɛi ni hiɛ nɔyeli hegbɛ yɛ je lɛŋ lɛ. Bɔfo Paulo wo Kristofoi aŋaa ni ‘amɛba amɛhe shi amɛha hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ. Ejaakɛ hegbɛ ko bɛ ni jɛɛɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ; shi hegbɛi ni yɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ to.’ (Romabii 13:1, 2, 5; 1 Petro 2:13-15) Paulo hu tsɔɔ yiŋtoo ni ja kɛha toiboo ni esa akɛ afee aha hegbɛi ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ, akɛ: “Nyɛ yeigbayei lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛwumɛi, taakɛ bɔ ni sa yɛ Nuntsɔ lɛ mli lɛ. Nyɛ bii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ; ejaakɛ no sa Nuntsɔ lɛ hiɛ jogbaŋŋ.” (Kolosebii 3:18, 20) Asafoŋ onukpai sa woo ni wɔkɛaaha amɛ lɛ, ejaakɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ehala amɛ akɛ nɔkwɛlɔi koni amɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28) Bulɛ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ hewɔ ni wɔkɛ woo haa adesai anɔyeli hegbɛi lɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, woo ni wɔkɛhaa Yehowa nɔyeli hegbɛ lɛ baa klɛŋklɛŋ yɛ wɔshihilɛi amli be fɛɛ be.—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29.

4 Akɛni Yehowa nɔyeli hegbɛ ni fe fɛɛ lɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔnii komɛi ni kɔɔ mɛi ni kɛ bulɛ haaa mɛi ni akɛ nɔyeli hegbɛ ewo amɛdɛŋ lɛ kɛ mɛi ni fee nakai lɛ ahe wɔkwɛa.

Bulɛ ni Abɛ Haa Mɔ Tsɔɔ Mɔ ni Esaaa

5. Mɛɛ subaŋ Mikal jie lɛ kpo yɛ David he ni tsɔɔ bulɛ ni ebɛ, ni mɛni jɛ enɛ mli ba?

5 Wɔbaanyɛ wɔna bɔ ni Yehowa buɔ mɛi ni ebuuu nɔyeli hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ kɛjɛ Maŋtsɛ David he yinɔsane lɛ mli. Beni David ha akɛ kpaŋmɔ adeka lɛ ba Yerusalem lɛ, eŋa Mikal “na maŋtsɛ David miihulu ni eejo yɛ Yehowa hiɛ, ni egbe ehe guɔ yɛ etsui mli.” Kulɛ esa akɛ Mikal ayoo akɛ David jeee eweku lɛ yitso kɛkɛ, shi eji shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛ hu. Shi ejie ehenumɔi akpo kɛ heguɔgbee wiemɔi, akɛ: “Aso nyam pam Israel maŋtsɛ lɛ wo ehiɛ ŋmɛnɛ nɛɛ akɛ ejie ehebo ŋmɛnɛ yɛ etsuji lɛ aweyei lɛ ahiɛ, tamɔ yakagbɔmɛi lɛ eko jieɔ ehe nɛɛ!” Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji akɛ Mikal fɔ́ɔɔ bii kwraa.—2 Samuel 6:14-23.

6. Te Yehowa bu bulɛ ni Kora bɛ kɛha mɔ ni E-fɔ lɛ mu lɛ eha tɛŋŋ?

6 Bulɛ ni abɛ kwraa kɛha nɔ ni sa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ woo ni akɛhaaa teokrase hiɛnyiɛmɔ ni Nyɔŋmɔ ehala lɛ he ji Kora nɔ lɛ. Ákɛ Kahatnyo lɛ, mɛɛ hegbɛ po ená mli ŋɔɔmɔ nɛkɛ, akɛ eeesɔmɔ Yehowa yɛ kpeebuu lɛ naa! Kɛlɛ, etao Mose kɛ Aaron, Israelbii lɛ ahiɛnyiɛlɔi ni Nyɔŋmɔ efɔ amɛ mu lɛ ahe tɔmɔ. Kora kɛ Israel lumɛi krokomɛi lɛ fee ekome, ni amɛkɛ bulɛ ni amɛbɛ kɛɛ Mose kɛ Aaron akɛ: “Asafo lɛ fɛɛ kwa, mɛi krɔŋkrɔŋi sɔŋŋ ni, ni Yehowa yɛ amɛteŋ; ni mɛɛba nyɛwoɔ nyɛhe nɔ yɛ Yehowa asafo lɛ nɔ mɔ?” Te Yehowa bu Kora kɛ esɛɛfilɔi lɛ asubaŋ lɛ eha tɛŋŋ? Nyɔŋmɔ bu amɛnifeemɔ lɛ akɛ Yehowa diɛŋtsɛ ji mɔ ni amɛbuuu lɛ lɛ. Beni amɛna bɔ ni shikpɔŋ mi mɛi fɛɛ ni fiɔ amɛsɛɛ lɛ sɛɛ lɛ, la ni jɛ Yehowa ŋɔɔ kpata Kora kɛ lumɛi 250 lɛ ahiɛ.—4 Mose 16:1-3, 28-35.

7. Ani “bɔfoi agboi” lɛ yɛ nɔ ni amɛaadamɔ nɔ amɛwie amɛshi nɔyeli hegbɛ ni Paulo yɔɔ lɛ?

7 Mɛi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi asafo lɛ mli ni amɛbuuu teokrase nɔyeli hegbɛ. “Bɔfoi agboi” lɛ ni yɔɔ Korinto asafo lɛ mli lɛ asubaŋ tsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ ko kwraa kɛha Paulo. Amɛwieɔ amɛshiɔ enyɛmɔ yɛ wiemɔ mli, ni amɛkɛɔ akɛ: “Kɛ lɛ gbɔmɔ lɛ diɛŋtsɛ eyɛ biɛ lɛ, no lɛ ehe waaa ni ewiemɔ he bɛ akɔnɔ ko.” (2 Korintobii 10:10; 11:5) Kɛji akɛ Paulo ji wielɔ ni ekaaa aloo jeee nakai eji hu lɛ, esa bulɛ ákɛ bɔfo. Shi ani Paulo wiemɔ he bɛ akɔnɔ ko lɛɛlɛŋ? Emaŋ shiɛmɔi ni aŋmala ashwie shi yɛ Biblia lɛ mli lɛ yeɔ bɔ ni eji wielɔ ni tsɔɔ mɔ yiŋ lɛ he odase. No hewɔ ni yɛ sanegbaa kuku ko ni tee nɔ yɛ ekɛ Herode Agripa II, ni “le Yudafoi lɛ . . . ŋwanejee saji lɛ fɛɛ mli pɛpɛɛpɛ” lɛ teŋ lɛ, Paulo kɛ ewiemɔi lɛ ha maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Shwɛ fioo ni oha miyiŋ atsɔ ni matsɔ Kristofonyo”! (Bɔfoi lɛ Asaji 13:15-43; 17:22-34; 26:1-28) Ni kɛlɛ, bɔfoi agboi ni yɔɔ Korinto lɛ folɔ enaa akɛ ewiemɔ he bɛ akɔnɔ ko! Te Yehowa bu amɛsubaŋ nɛɛ eha tɛŋŋ? Yɛ shɛɛ sane ko ni Yesu Kristo kɛyaha Efeso asafo lɛ mli nɔkwɛlɔi lɛ amli lɛ, ewie mɛi ni eŋmɛɛɛ gbɛ koni “mɛi ni kɛɔ akɛ bɔfoi ji amɛ ni amɛjeee lɛ” alaka amɛ lɛ ahe ekpakpa.—Kpojiemɔ 2:2.

Bulɛ yɛ Emuu ni Ayeee lɛ Fɛɛ Sɛɛ

8. Mɛɛ gbɛ nɔ David tsɔɔ yɛ akɛ ekɛ woo haa nɔyeli hegbɛ ni Yehowa kɛha Saul lɛ?

8 Nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ Biblia lɛ mli ni kɔɔ mɛi ni kɛ woo ha aŋkroaŋkroi ni hiɛ nɔyeli hegbɛ, yɛ be mli ni mɛnɛɛmɛi kɛ amɛ nɔyeli hegbɛ lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ po lɛ ahe. David ji mɛi ni fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nɛɛ ateŋ mɔ kome. Maŋtsɛ Saul ni esɔmɔ yɛ eshishi lɛ baye David mɔdɛŋbɔi lɛ ahe awuŋa ni etao akɛ egbe lɛ. (1 Samuel 18:8-12; 19:9-11; 23:26) Ni kɛlɛ, eyɛ mli akɛ ená hegbɛi ni ekɛaagbe Saul moŋ, shi David kɛɛ akɛ: “Yehowa akaha enɛ miigbale mi fɔ̃ɔŋfɔ̃ akɛ makpa minine mli yɛ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ nɔ!” (1 Samuel 24:4-8; 26:7-13) David le akɛ Saul sane ejaaa, shi eshi eha Yehowa koni ekojo lɛ. (1 Samuel 24:12, 15; 26:22-24) Ewieee Saul he efɔŋ aloo ni eeewie eshi lɛ.

9. (a) Te David nu he eha tɛŋŋ beni Saul feɔ lɛ niseniianii lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ bulɛ ni David yɔɔ kɛha Saul lɛ ji nɔ ni yɔɔ krɔŋŋ?

9 Ani David hao beni afeɔ lɛ niseniianii lɛ? David fó shwie Yehowa nɔ akɛ: “Yiwalɔi miitao misusuma sɛɛgbɛ.” (Lala 54:5) Efɔse etsuiŋ saji eshwie Yehowa hiɛ akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ, jiemɔ mi yɛ mihenyɛlɔi adɛŋ, . . . hewalɔi buaa amɛhe naa amɛwoɔ mi, Yehowa, jeee minɔtɔmɔ ko loo mihe esha ko hewɔ. Jeee tɔmɔ ko hewɔ hu ni amɛjoɔ foi amɛyasáa amɛhe. Ohiɛ atsɛ̃, okɛ mi abakpe ni okwɛ!” (Lala 59:2-5) Ani ónu he nakai nɔŋŋ pɛŋ—ákɛ ofeko mɔ ko ni akɛ nɔyeli hegbɛ ewo edɛŋ lɛ efɔŋ ko, ni kɛlɛ etee nɔ ekɛ bo eye dɛŋdɛŋ? David tee nɔ ejie bulɛ kpo etsɔɔ Saul. Beni Saul gbó ni David mli aaafili lɛ moŋ lɛ, David fo yaafó lala ko akɛ: “Saul kɛ Yonatan, amɛwala be mli lɛ asumɔ amɛ, ni amɛhe yɛ fɛo, . . . amɛhe yɛ oya po fe okropɔŋi, ni amɛhe wa hu fe jatai. Nyɛ Israel biyei, nyɛfóa Saul.” (2 Samuel 1:23, 24) Tsɛbelɛ Saul efee David efɔŋ moŋ, shi mɛɛ bulɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛha mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu po nɛ!

10. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Paulo fee yɛ woo ni ekɛha nɔyeli hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha nɔyeli kuu lɛ mli, ni mɛni jɛ enɛ mli ba?

10 Yɛ Kristofoi abe lɛ mli hu lɛ, wɔnaa nɔkwɛmɔnii ni ekaaa ni kɔɔ mɛi ni kɛ woo haa mɛi ni akɛ nɔyeli hegbɛi ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ewo amɛdɛŋ lɛ ahe. Ŋɔɔ Paulo akɛ nɔkwɛmɔnɔ. Ejie bulɛ kpo kɛha Kristofoi asafo lɛ nɔyeli kuu ni yɔɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ayiŋkpɛi. Beni Paulo yasara Yerusalem yɛ naagbee kwraa lɛ, nɔyeli kuu lɛ wo lɛ ŋaa akɛ etsuu ehe yɛ kusum naa koni ekɛtsɔɔ mɛi krokomɛi akɛ ekwaaa Mose Mla lɛ. Kulɛ Paulo baanyɛ asusu akɛ: ‘Nakai nyɛmimɛi lɛ tsɔ hiɛ amɛkɛɛ mi akɛ mishi Yerusalem beni awo miwala he gbeyei lɛ. Agbɛnɛ amɛmiisumɔ ni matsɔɔ yɛ mɛi fɛɛ ahiɛ akɛ miyɛ bulɛ kɛha Mose Mla lɛ. Miŋma wolo kɛyaha Galatabii lɛ momo ni mikɛwo amɛ ŋaa akɛ amɛkaye Mla lɛ nɔ. Kɛji akɛ mitee sɔlemɔwe lɛ, mɛi krokomɛi ebanuŋ minifeemɔ lɛ shishi, amɛbaasusu akɛ miiŋmɛɛ sane he ni mikɛ mɛi ni afo amɛ ketia lɛ asaa.’ Shi, eyɛ faŋŋ akɛ Paulo susuuu saji ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. Akɛni enɛ kɔɔɔ Kristofoi ashishitoo mlai ni aŋmɛɛɔ he akɛsaa lɛ he hewɔ lɛ, ekɛ bulɛ ha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli nɔyeli kuu lɛ ŋaawoo lɛ ni ekpɛlɛ nɔ. Nɔ ni jɛ mli ba amrɔ nɔŋŋ ji Paulo ni ahere eyiwala kɛjɛ Yudafoi asafo ko ni feɔ basabasa lɛ adɛŋ, ni yɛ no sɛɛ lɛ eyaye afii enyɔ yɛ tsuŋwoohe. Yɛ naagbee lɛ, Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji nɔ ni ba mli. Paulo ye odase yɛ nɔyeli lɛ mli onukpai lɛ ahiɛ yɛ Kaisarea, ni no sɛɛ lɛ nɔyeli lɛ diɛŋtsɛ kɛ lɛ tee Roma koni eyaye odase yɛ Kaisare diɛŋtsɛ hiɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 9:26-30; 21:20-26; 23:11; 24:27; Galatabii 2:12; 4:9, 10.

Ani Ojieɔ Bulɛ Kpo Otsɔɔ?

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ hegbɛ ni yeɔ nɔ yɛ je lɛ mli lɛ?

11 Ani ojieɔ bulɛ ni sa kpo otsɔɔ mɛi ni hiɛ nɔyeli hegbɛ lɛ? Akɛ famɔ eha Kristofoi akɛ, “bɔ ni ji mɔ fɛɛ mɔ gbɛnaa lɛ, nyɛfea nyɛhaa lɛ: . . . mɔ nɔ̃ ni ji woo lɛ, woo.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, heshibaa ni wɔfeɔ wɔhaa “hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ” jeee ákɛ wɔwo wɔtooi pɛ kɛkɛ, shi ákɛ wɔkɛ wɔjeŋba kɛ wiemɔ awo hegbɛi lɛ ahiɛ nyam. (Romabii 13:1-7) Kɛ́ wɔkɛ nɔyeli lɛ mli onukpai ni ekolɛ amɛkɛ wɔ baaye dɛŋdɛŋ kpe lɛ, te wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ? Yɛ Chiapas State, ni yɔɔ Mexico lɛ, nɔyeli lɛ mli onukpai ni yɔɔ akutso ko mli lɛ eshɔ Yehowa Odasefoi awekui 57 lɛ aŋmɔji ashikpɔŋ ni amɛtsuɔ nii yɛ nɔ lɛ kɛjɛ amɛdɛŋ, ejaakɛ nɛkɛ Kristofoi nɛɛ kɛ amɛhe wooo jamɔ gbijurɔyelii komɛi amli. Odasefoi ni he tse ni amɛsaa amɛhe fɛfɛo lɛ kɛ bulɛ kɛ woo wie yɛ kpeei ni afee koni akɛtao sane lɛ naa tsabaa lɛ shishi. Yɛ nɔ ni fe afi sɛɛ lɛ, akojo sane lɛ akɛ amɛyeɔ bem. Amɛsubaŋ ha mɛi ni naa nɔ ni yaa nɔ lɛ ná bulɛ kɛha amɛ aahu akɛ amɛ hu amɛmiisumɔ ni amɛtsɔmɔ Yehowa Odasefoi!

12. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni mɔ ‘aná bulɛ ni mli kwɔ’ kɛha ewu ni heee yeee lɛ?

12 Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ojie bulɛ kpo otsɔɔ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha yɛ weku lɛ mli lɛ? Beni bɔfo Petro ewie amanehulu ni Yesu na ni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ lɛ he lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nakai nɔŋŋ nyɛ yeigbayei lɛ hu, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, koni, kɛ mɛi komɛi booo wiemɔ lɛ toi tete lɛ, ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni atsɔ yei lɛ ajeŋba nɔ ni nine ashɛ amɛnɔ, ejaakɛ amɛnaa nyɛjeŋba ni hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ.” (1 Petro 3:1, 2; Efesobii 5:22-24) Petro ma bɔ ni heshibaa ni ŋa aaajie lɛ kpo aha ewu kɛ ‘bulɛ ni mli kwɔ,’ lɛ he hiaa ha lɛ nɔ mi, eyɛ mli akɛ ekolɛ nɔ ko bibioo ko pɛ wumɛi komɛi feɔ ákɛ mɛi ni sa bulɛ ni tamɔ nɛkɛ. Ŋa lɛ subaŋ ni tsɔɔ bulɛ lɛ baanyɛ aha enine ashɛ ewu ni heee yeee lɛ tsui nɔ.

13. Te ŋamɛi aaafee tɛŋŋ amɛkɛ woo aha amɛ wumɛi?

13 Petro kɛ ŋmalɛi nɛɛ amli saji lɛ miigbala wɔjwɛŋmɔ kɛmiiya Sara, ni ewu Abraham, ji hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ ni ekaaa lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ. (Romabii 4:16, 17; Galatabii 3:6-9; 1 Petro 3:6) Ani esa akɛ ŋamɛi ni yɔɔ wumɛi ni heɔ yeɔ lɛ kɛ woo ni shɛɛɛ nɔ ni ŋamɛi ni yɔɔ wumɛi ni heee yeee lɛ kɛhaa amɛwumɛi lɛ anɔ lɛ he lɛ aha amɛwumɛi lɛ? Ni kɛji akɛ okɛ owu kpãaa gbee yɛ sane ko he hu? Yesu kɛ ŋaawoo ko ni abaanyɛ akɛtsu saji fɛɛ ahe nii ha yɛ biɛ akɛ: “Kɛji mɔ ko aaanyɛ onɔ akɛ okɛ lɛ anyiɛ ŋmɛlɛtswaa kome lɛ, okɛ lɛ aya enyɔ.” (Mateo 5:41) Ani okɛ woo haa owu lɛ kɛtsɔ esuɔmɔnaa nii ni okpɛlɛɔ nɔ lɛ nɔ? Kɛji akɛ enɛ tamɔ nɔ ko ni wa tsɔ lɛ, okɛ lɛ agba bɔ ni onuɔ sane lɛ he ohaa lɛ he sane. Kaasusu akɛ ele bɔ ni onuɔ he ohaa. Ni kɛji akɛ ooha ele osuɔmɔnaa nii lɛ, feemɔ lɛ yɛ gbɛ ni bulɛ yɔɔ mli nɔ. Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛhaa nyɛwiemɔ he abaa nyam daa, ni ŋoo ahi mli, ni nyɛle bɔ ni sa akɛ nyɛhaa mɔ fɛɛ mɔ hetoo.”—Kolosebii 4:6.

14. Woo ni akɛaaha fɔlɔi lɛ kɔɔ mɛni he?

14 Ni nyɛ gbekɛbii lɛ hu? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ kita akɛ: “Nyɛ bii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi lɛ atoi yɛ Nuntsɔ lɛ mli; ejaakɛ enɛ ja. ‘Wó otsɛ kɛ onyɛ,’ ejaakɛ no ji klɛŋklɛŋ kita ni hiɛ shiwoo.” (Efesobii 6:1-3) Kadimɔ akɛ abuɔ toiboo ni ofeɔ ohaa ofɔlɔi lɛ akɛ etamɔ ‘woo ni okɛhaa Otsɛ kɛ Onyɛ’ lɛ pɛpɛɛpɛ. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘woo’ lɛ hiɛ shishinumɔ ni tsɔɔ akɛ “awo ejara” loo “akɛ jara afɔ̃ nɔ.” No hewɔ lɛ, toiboo ni aaafee lɛ biɔ babaoo fe fɔlɔi amlai ni ekolɛ etamɔ nɔ ni shishinumɔ bɛ mli kɛha bo lɛ ni okɛ mligbigbilimɔ aaanyiɛ sɛɛ. Nyɔŋmɔ biɔ ni okɛ bulɛ ni mli kwɔ aha ofɔlɔi ni obu amɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa.—Abɛi 15:5.

15. Te gbekɛbii aaafee tɛŋŋ amɛhiɛ bulɛ ni amɛyɔɔ lɛ mli kɛji akɛ amɛnuɔ he po akɛ amɛfɔlɔi etɔ̃?

15 Kɛji akɛ ofɔlɔi fee nɔ ko, ni no ha bulɛ ni oyɔɔ kɛha amɛ lɛ ba shi lɛ, mɛni obaafee? Bɔɔ mɔdɛŋ ni ona saji tamɔ bɔ ni amɛnaa lɛ lɛ. Ani jeee amɛ ‘amɛfɔ bo’ ni amɛkwɛ bo? (Abɛi 23:22) Ani jeee suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha bo lɛ kanyaa amɛ? (Hebribii 12:7-11) Okɛ bulɛ awie otsɔɔ ofɔlɔi, okɛ mlijɔlɛ mumɔ atsɔɔ bɔ ni onuɔ he lɛ mli otsɔɔ amɛ. Kɛji akɛ amɛha bo hetoo yɛ gbɛ ni osumɔɔɔ nɔ kwraa po lɛ, okɛ amɛ akawie yɛ gbɛ ni bulɛ bɛ mli nɔ. (Abɛi 24:29) Kaimɔ bɔ ni David tee nɔ ehiɛ bulɛ ni eyɔɔ kɛha Saul lɛ mli beni maŋtsɛ lɛ gba afã kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋaawoo lɛ sɛɛnyiɛmɔ he po lɛ. Bi ni Yehowa aye abua bo koni otsu ohenumɔi ahe nii. David kɛɛ akɛ: “Nyɛfɔsea nyɛtsui nyɛshwiea ehiɛ; Nyɔŋmɔ ji wɔbobaahe.”—Lala 62:9; Yaafo 3:25-27.

Okɛ Woo Awoa Mɛi ni Nyiɛɔ Hiɛ Lɛ

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ apasa tsɔɔlɔi lɛ kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ amli?

16 Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ halaa asafoŋ onukpai lɛ, ni kɛlɛ amɛyeee emuu ni amɛtɔ̃ɔ. (Lala 130:3; Jajelɔ 7:20; Bɔfoi lɛ Asaji 20:28; Yakobo 3:2) Yɛ enɛ hewɔ lɛ, ekolɛ mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi atsui enyɔŋ amɛmli yɛ onukpai lɛ ahe. Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ beni wɔnuɔ he akɛ atsuuu nɔ ko ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he nii yɛ gbɛ ni ja nɔ, aloo kɛ hoo lɛ nakai etamɔ lɛ? Kadimɔ srɔtofeemɔ ni yɔɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli apasa tsɔɔlɔi lɛ kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ ateŋ lɛ: “Tsuisalɔi kɛ yibulɔi [apasa tsɔɔlɔi] ni kɛ́ amɛmiiwie gbɔmɛi agboi ahe efɔŋ ni amɛhe kpokpooo: tsɛ ŋwɛibɔfoi tete ni yɔɔ hewalɛ kɛ hegbɛ babaoo lɛ, amɛ po amɛwieee amɛhe efɔŋ amɛkɛkojooo amɛ yɛ Nuntsɔ lɛ hiɛ.” (2 Petro 2:10-13) Yɛ be mli ni apasa tsɔɔlɔi lɛ wie “gbɔmɛi agboi”—onukpai ni akɛ nɔyeli hegbɛ eha amɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi asafo lɛ mli lɛ—ahe efɔŋ lɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ ewieee apasa tsɔɔlɔi ni kɛ mligbalamɔ baa nyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ ahe efɔŋ. Ŋwɛibɔfoi ni yɔɔ gbɛhe ni nɔ kwɔ mli ni nuɔ jalɛ kojomɔ shishi faŋŋ fe adesai lɛ, le nɔ ni yaa nɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ. Ni kɛlɛ, ‘yɛ bulɛ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa hewɔ lɛ,’ amɛshi kojomɔ lɛ amɛha Nyɔŋmɔ.—Hebribii 2:6, 7; Yuda 9NW.

17. Te ohemɔkɛyeli he baa sane lɛ mli tɛŋŋ beni atsuɔ naagbai ni onuɔ he akɛ onukpai lɛ etɔ̃ yɛ mli lɛ ahe nii lɛ?

17 Kɛji akɛ atsuuu nɔ ko he nii yɛ gbɛ ni esa akɛ atsu lɛ lɛ kwraa po lɛ, ani esaaa akɛ wɔnáa Yesu Kristo mli hemɔkɛyeli ákɛ eji Kristofoi asafo lɛ Yitso ni hiɛ kã? Ani eleee nɔ ni yaa nɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ esafo ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ mli? Ani esaaa akɛ wɔkɛ bulɛ haa gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsuɔ shihilɛ lɛ he nii ni wɔyoo enyɛmɔ ni eyɔɔ ni ekɛaakudɔ saji lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, ‘namɛi ji wɔ ni wɔkojoɔ wɔnaanyo?’ (Yakobo 4:12; 1 Korintobii 11:3; Kolosebii 1:18) Mɛni hewɔ okɛ saji ni haoɔ bo lɛ baaa Yehowa hiɛ yɛ osɔlemɔi amli?

18, 19. Mɛni obaanyɛ ofee kɛ́ onuɔ he akɛ onukpa ko etɔ̃?

18 Yɛ emuu ni adesa yeee hewɔ lɛ, shihilɛi ni mli wawai loo naagbai baanyɛ ate shi. Ekolɛ bei komɛi shɛɔ ni onukpa tɔ̃ɔ, ni ebaaha mɛi komɛi ahao. Oyaiyeli ni wɔkɛaatsu shihilɛ nɛɛ he nii lɛ tsakeŋ shihilɛ lɛ. Ebaaha naagba lɛ ada moŋ. Mɛi ni yɔɔ mumɔŋ sɛɛyoomɔ lɛ baamɛ koni Yehowa ajaje nibii ni ekɛ tsɔsemɔ ni he baahia lɛ aha yɛ lɛ diɛŋtsɛ ebe ni eto lɛ mli kɛ egbɛ nɔ.—2 Timoteo 3:16; Hebribii 12:7-11.

19 Ni kɛji akɛ onuɔ he akɛ ohao yɛ sane ko he hu? Yɛ nɔ najiaŋ ni ooowie he otsɔɔ mɛi krokomɛi yɛ asafo lɛ mli lɛ, mɛni hewɔ okɛ bulɛ eyaaa onukpai lɛ moŋ aŋɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ? Tsɔɔmɔ bɔ ni sane lɛ esa ohe eha ni owieee oshiii mɔ ko. Feemɔ mɔ ni ‘nuɔ nii ahe ehaa mɔ’ be fɛɛ be, ni ojie bulɛ kpo yɛ be mli ni okɛ oteemɔŋ sane fɔɔ amɛhiɛ lɛ. (1 Petro 3:8) Okɛ heguɔgbee wiemɔ akatsu nii, shi moŋ okɛ ohe afɔ̃ amɛ Kristofoi adalɛ lɛ nɔ. Ohiɛ asɔ Ŋmalɛ mli hewalɛwoo fɛɛ ni amɛaajɛ mlihilɛ mli amɛkɛha bo lɛ. Ni kɛji akɛ etamɔ nɔ ni gbɛ̀i krokomɛi ni abaatsɔ nɔ ajaje bo he miihia lɛ, ná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baakudɔ onukpai lɛ ni amɛfee nɔ ni hi ni ja.—Galatabii 6:10; 2 Tesalonikabii 3:13.

20. Mɛni wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Shi kɛlɛ, fã kroko yɛ ni esa akɛ asusu he yɛ woo kɛ bulɛ ni esa akɛ akɛha mɛi ni akɛ nɔyeli hegbɛ ewo amɛdɛŋ lɛ he. Ani esaaa akɛ mɛi ni akɛ nɔyeli hegbɛ ko eha amɛ lɛ buɔ mɛi ni akɛ amɛ ewo amɛshishi lɛ? Nyɛhaa wɔsusua enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ yiŋtoo kpakpa wɔyɔɔ hewɔ ni wɔkɛ woo haa mɛi ni yɔɔ nɔyeli hegbɛ lɛ?

• Te Yehowa kɛ Yesu buɔ mɛi ni kɛ bulɛ haaa nɔyeli hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ tɛŋŋ?

• Mɛɛ nɔkwɛmɔnii kpakpai wɔyɔɔ ni kɔɔ mɛi ni kɛ woo ha mɛi ni akɛ nɔyeli hegbɛ ewo amɛdɛŋ lɛ ahe?

• Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛji akɛ efee tamɔ nɔ ni mɔ ni yeɔ wɔnɔ lɛ etɔ̃?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Sara kɛ bulɛ ni mli kwɔ ha Abraham nɔyeli hegbɛ lɛ ni ená miishɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Mikal kɛ bulɛ haaa David nɔyeli hegbɛ akɛ weku yitso kɛ maŋtsɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

‘Enɛ akagbale mi fɔ̃ɔŋfɔ̃ akɛ makpa minine mli yɛ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ nɔ!’

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Mɛni hewɔ okɛ ohaomɔi efɔɔɔ Yehowa hiɛ kɛtsɔ osɔlemɔi anɔ?